tag:blogger.com,1999:blog-86918592983473917002024-03-13T03:27:22.267+01:00Ferenczi SzilviaSzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.comBlogger43125tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-9558177165498709002020-12-24T11:25:00.003+01:002020-12-25T18:39:01.049+01:00A lámok - Télkeverés<p> </p><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";"><o:p>Néhány évvel ezelőtt Dér Adriennel írtunk egy téli történetet újdonsült lényeinkről, a lámokról. Itt most ezt a forgatókönyvet olvashatjátok, de aki jobban kedveli a hagyományos meseformát, az ugorjon át <a href="https://irasokesamitasok.blog.hu/2020/12/24/a_lamok_es_a_bigamuszi" rel="nofollow" target="_blank">Adri oldalára</a>.<span></span></o:p></span></p><a name='more'></a><p></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; tab-stops: 69.75pt; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-837pKsLntn8/X-RiuKsVT_I/AAAAAAAACZs/Lce5q_kB6JI50nthkegK9Rgn9UD7cWW2wCLcBGAsYHQ/s2048/snowman-1882635.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1365" data-original-width="2048" src="https://1.bp.blogspot.com/-837pKsLntn8/X-RiuKsVT_I/AAAAAAAACZs/Lce5q_kB6JI50nthkegK9Rgn9UD7cWW2wCLcBGAsYHQ/s320/snowman-1882635.jpg" width="320" /></a></div><br /><p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; tab-stops: 69.75pt; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">A LÁMOK:<span style="color: red;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; tab-stops: 69.75pt; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">TÉLKEVERÉS<o:p></o:p></span></p>
<p align="left" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; tab-stops: 69.75pt; text-align: left; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";"><o:p> <span> </span><span> </span><span> </span><span> </span></o:p></span><span style="font-family: "Courier New"; text-align: center; text-indent: 0cm;">Írta: Dér Adrienn és Ferenczi Szilvia</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: left; text-indent: 0cm;"><b style="text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">NYITÓKÉP: HAVAZIK. CSAK NÉHÁNY EGYMÁS MELLETT
ÁLLÓ FA TETEJÉT LÁTJUK. A KÉP TÁVOLODIK, MOST MÁR A FÁK TÖRZSE, MAJD ALATTUK A BARNA
TALAJ IS MEGJELENIK - NAPPAL</span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Három LÁM sétál be
jobbról. A lámok gombócszerű, arasznyi lények, két lábbal és karral. Egy kézen
négy ujjuk van. Fülük alig látszik ki 2-3 cm hosszú bundájuk alól. A banánsárga
BAJUSZ NÉNI, a borsózöld LIPÓT, a medvebarna TRIKÓ. Bajusz néni egy pufi barna
mellényben feszít, Lipóton sárga, Trikón piros sapka van.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Lipót unatkozva
csoszog, míg Trikó figyelmetlenül nekimegy egy egyenes FAÁGNAK, és egy adag hó
hullik a SAPKÁJÁRA, ami így egy mikulássapkához hasonlít. A lámok a fejüket
rázogatják, hogy leverjék magukról a havat. Jobbról szélfuvallat söpör végig rajtuk.
Bajusz néni összehúzza magán a mellényt, a fiúk is megborzongnak. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Hamarosan minden fehér
lesz körülöttük, és kisebb-nagyobb hókupacok keletkeznek. Bajusz néni
álmélkodva néz körbe-körbe, míg Lipót és Trikó csúszkálnak a havon, amit szanaszét
hordanak a csizmamuszaikkal. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Lipótra hó zúdul,
csak a szeme látszik ki és a sapkája teteje. Nagyokat pislog. Bajusz néni odalép,
belemarkol a hóba, formázza, az összegyúrt golyót az egyik kezéből a másikba
dobálja, majd tapaszt még hozzá.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Nem messze tőlük egy
negyedik lám ücsörög, a meggyszörppiros CSILLÁM, aki egy hófehér, hosszú sállal
a nyakában nagy igyekezettel kicsi, fekete GOLYÓKAT dobál egy kisebb FADOBOZBA.
A golyók egy papírzsákból szóródtak ki. FEKETE, SZÉNSZERŰ POR van körülötte. Csillám
dudorászik, néha tüsszent egyet.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Bajusz néni egy HÓGOMBÓCOT
görget be balról. Időnként a hó egy része leválik, és rátapad Bajusz néni csizmamusza
talpára. Bajusz néni egyre magasabbra tornyozódik, mígnem dőlni kezd, mint a
pisai ferde torony. Végül hátrahagyja hótornyait, és a szállingózó hópelyheken
leliftezik.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Lipót eközben Trikó
segítségével kiássa magát a kupac alól. Trikó néhányszor hátba veri, hogy
leüsse barátjáról a havat. Az hasra esik az egyik nagyobb ütéstől. Még fekve észrevesz
egy, a talajon heverő BOTOT. Felpattan, és felveszi.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Ezután meglát
néhány lapos, hosszúkás FADARABOT Csillám fadoboza mellett. Felkap kettőt, rájuk
áll úgy, mintha korcsolyák lennének. Tesz egy kört, majd visszasiklik Csillámhoz,
hogy elüssön egy szénfekete golyót a lány elől. Csillám felháborodottan összefonja
a karját, és kissé felfújja az arcát. Trikó is felvesz egy pár korcsolyát, és felkap
egy hosszú ágat.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Jéghokizni
kezdenek. Csillám dühösen utánuk hajít egy fekete golyót, de az a fiúk helyett
a velük szemben lévő HAVAS, GOMBKILINCSES FAAJTÓNAK ütközik. Nagyot koppan
rajta. A háttérből tompa puffanás és csörgés-zörgés hallatszik. <o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-U6IFLuBkZRU/X-RkF1QA2HI/AAAAAAAACZ0/0GAcTStyz6k5dF1THvGd4arllbdZdLpOACLcBGAsYHQ/s2048/christmas-2918569.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1365" data-original-width="2048" src="https://1.bp.blogspot.com/-U6IFLuBkZRU/X-RkF1QA2HI/AAAAAAAACZ0/0GAcTStyz6k5dF1THvGd4arllbdZdLpOACLcBGAsYHQ/s320/christmas-2918569.jpg" width="320" /></a></div><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;"><p class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;"><br /></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="text-indent: 0cm;">Bajusz néni ekkorra
végez három hógombóc felsorakoztatásával. Fejcsóválva néz a fiúkra, akik
lelkesen tovább csúszkálnak, bár időnként veszélyeztetik a hógombócok épségét. Ahhoz
hasonló zörej után, mintha valaki egy rádión próbálná beállítani a megfelelő
hullámhosszt, egy hokimérkőzés közvetítését halljuk. Lipót az egyik hógombóc
felé közelít, miközben átpasszolja a széndarabot Trikónak.</span></div></span><p></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">SPORTKOMMENTÁTOR<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";"><span> </span><span> </span>(Izgatottan)<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 141.6pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Nagy passz Trikónak,
és ott <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">a gól!!! Ott
a góóól! <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">Micsoda
helyzet volt!</span><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Trikó szénlabdája
a legnagyobb hógombóc alsó felébe fúródik.</span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">TRIKÓ<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">(Lelkesen rázza
az egyik karját)<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";"><span> </span><span> </span><span> </span>Juhé!!!</span><span style="font-family: "Courier New"; text-align: center; text-indent: 0cm;"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Lipót is
fellelkesül, és most ő lő egyet.</span><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;"> </span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">SPORTKOMMENTÁTOR<o:p></o:p></span></p>
<p align="left" class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-align: left; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">Lipót betette középre, Trikó <o:p></o:p></span></p>
<p align="left" class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-align: left; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">lövőhelyzetbe kerül, ellövi.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">A fiúk versenyt
lövöldöznek.</span><span style="font-family: "Courier New"; text-align: center; text-indent: 0cm;"> </span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">SPORTKOMMENTÁTOR<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">Ez csak hálót
ért. Most Lipóthoz<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">jön át a
passz, ellövi és góóól!!!!!</span><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Bajusz néni
gombócaiba egyre több fekete golyó kerül, bár egy részük a gombkilincses
ajtónak csattan, amiről leverik a havat. A labdák visszapattannak, és eltalálják
Bajusz néni hátsóját is. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";"><o:p> <span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span></o:p></span><span style="font-family: "Courier New"; text-align: center; text-indent: 0cm;">BAJUSZ
NÉNI</span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">(mérgesen)<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Aúúú!!!<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Bajusz néni is felkap
a lábára egy pár fadarabot, azaz korcsolyát. Kergetni kezdi Lipótot és Trikót,
majd megelőzi őket. A sportkommentátor átvált gyorskorcsolya közvetítésre.</span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">SPORTKOMMENTÁTOR</span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">(Izgatottan)<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">Most már meg
kell tartani ezt <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">a pozíciót.
Megvan! Hazai győzelem, <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">hazai pályán!<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Trikó csalódottan
fújtat.</span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">TRIKÓ<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">Nem vagyok én
olyan gyors, <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">mint Shaolin!<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Bajusz néni már nem
törődik a fiúkkal. A láthatatlan közönség ujjong, a sportkommentátor hangját zene
váltja fel. Bajusz néni profi jégtáncot mutat be pörgésekkel, forgásokkal. A
sportkommentátor most már ezt közvetíti, míg a zenét is halljuk a háttérben.</span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">SPORTKOMMENTÁTOR<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">Dupla Axel.
Tripla Lutz, <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 35.4pt;"><span style="font-family: "Courier New";">ez az!<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Bajusz néni visszacsúszik
a fiúkhoz, először elkapja Trikót, majd Lipótot, megemeli és megpörgeti a
levegőben a megdöbbent fiúkat, végül elengedi őket. Azok elszédülve egymásra dőlnek.
Bajusz nénire közben hópelyhek hullanak, a mellényén hógallért képeznek. Bajusz
néni tovasiklik.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Csillám Bajusz
néni hógombócaihoz lép, elgondolkodva nézi őket. Hirtelen elmosolyodik, és
éleset füttyent a többi lámnak. A zene félbemarad. Bajusz néni rögtön
abbahagyja a táncot, fél lába a levegőben. A fiúk feltápászkodnak a földről.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Csillám magához
inti őket, a fülükbe súg valamit. Mindenki lelkesen bólogat. A lámok
megpróbálják egymás tetejére helyezni a hógolyókat. Trikó és Lipót a nagy
igyekezetükben összekeverik a sorrendet: a kicsi kerül alulra, a középső rá,
arra a legnagyobb. A kicsin két csálén álló szem van, egy orr, pár darab fekete
labda a szájnak – ami féloldalasra csúszik, mintha grimaszolna. Bajusz néni
talál két, egyik végén ÁGAS BOTOT Csillám dobozánál, és a középső gombóc
oldalába tűzi őket mint karokat. A HÓEMBER aggodalmas arcot vág, mert olyan,
mintha kézen állna. Inog. A fiúk vállat vonnak, és átépítik. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">VÁGÁS</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">A hóember most már
megfelelően áll, ám mexikói kinézetű lett: sombrero van rajta és mellény, a
háttérben latin-amerikai zene szól. Megragadja Csillámot, és tangózni kezdenek.
Lipót erre féltékeny lesz, és kicseréli a kalapot magyarosra, bajuszt tesz fel
neki, így a hóember úgy néz ki, mint egy betyár. Kezébe ostor kerül, amivel
csettint, ezúttal magyar népzenére.</span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">HÓEMBER<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: center; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Hej!<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">VÁGÁS</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">A hóember most már
egy rénszarvas. Felcsendül a Jingle Bells. Lipót felpattan a rénszarvasra, de
az összecsuklik alatta. A rénszarvas agancsai kiesnek, így a hóember már egy
hóhernyóra hasonlít.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">A zene elnémul. A
háttérben valami tompán puffan, majd egy újabb adag hó hullik a lámokra, de
ezek sokkal szebb és nagyobb HÓPELYHEK, mint az eddigiek. Csillám álmélkodva
nézi őket, kitárja a kezét, és a tenyere hamarosan tele lesz velük. Lipót bekap
egy hópelyhet, lenyeli, majd elmosolyodik.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Bajusz néni azon tanakodik,
hogy tudná a hóhernyót visszaépíteni hóemberré. De ekkor EGY EMBER odanyúl (csak
a kezét látjuk), és felemeli a legkisebb hógombócot, ami tele van
széndarabokkal.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><b style="text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">A KÉP TÁVOLODIK: EGY KONYHÁT MUTAT. A LÁMOK
EGY FAASZTALON ÁLLNAK, KÖZVETLENÜL AZ ABLAK MELLETT. ODAKINT HULL A HÓ. A LÁMOK
ÉS A HÓGOLYÓK KÖRÜL SÜTEMÉNY HOZZÁVALÓI ÉS FŰSZEREK HEVERNEK: PORCUKOR, LISZT, FEKETE
SZEMES BORS, SZEGFŰSZEG, NAGYOBB DARAB FAHÉJAK, VANÍLIARÚD. AZ ASZTALT TEJPOR
ÉS KÓKUSZRESZELÉK BORÍTJA. NEM MESSZE A LÁMOKTÓL NÉHÁNY KÉSZ RAFFAELLO GOLYÓ
LÁTHATÓ, AMIK ÚGY NÉZNEK KI, MINT A HÓEMBER TESTE. MOST DERÜL KI, HOGY A FAÁG,
AMIBE AZ ELEJÉN LIPÓT BEVERTE A FEJÉT, EGY FELAKASZTOTT FAKANÁL. JOBB OLDALON
EGY HŰTŐ ÁLL – NAPPAL</span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Egy copfos,
karácsonyi pulóveres, harmincas NŐ tesz-vesz a szekrénynél. A Jingle Bellst
dudorássza, miközben egy papírkapszlit vesz elő, hogy beletegye a hógombócot,
ami szerinte Raffaello golyó.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">A lámok
odasettenkednek a gombkilincses ajtóhoz, amiről most kiderül, hogy egy
konyhaszekrény ajtaja, és besurrannak. A félig becsukott ajtóból kukucskálnak
kifelé. Trikó a lábával megpróbál még begyűjteni egy hópehely-Raffaello morzsát,
de majdnem lebukik, amikor a nő arra néz. Csillám hátrarántja Trikót, be a
szekrénybe.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">A nő meggondolja
magát, és nem a kapszliba, hanem a szájába veszi azt a Raffaello golyót, amit a
lámok a hóember fejeként használtak. Hirtelen köhögni kezd, mint amikor valaki túl
csípősre (szemes bors) harap. Gondolkodás nélkül felhajtja a maradék tejet a
dobozból.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Ekkor észreveszi
az immár üres, fekete borsos zacskót és a Raffaello golyókban lévő borsokat is.
A homlokát ráncolja, mert nem érti, hogy kerültek oda, illetve hová tűnt a maradék
bors. Hamarosan megtalálja Csillám fadobozában. Értetlenkedve néz körül, amikor
is mozgásra lesz figyelmes: meglátja a lámokat a szekrény ajtajában leselkedni.
A nő óvatosan közelebb hajol hozzájuk, de ekkor csöngetnek. Mindenki
összerezzen és a bejárati ajtó felé fordul.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Halljuk, ahogy
valaki kinyitja az ajtót, és hamarosan vendégek hangja szűrődik be a konyhába. A
nő visszafordul a lámokhoz, de azok addigra eltűntek és a szekrényajtó is becsukódott.
A nő egy másodpercig tétovázik, felrántja a szekrényajtót, de csak néhány
zacskó fűszert talál benne. Megrázza a fejét, mint akinek csak káprázott a
szeme. Becsukja az ajtót, és elindul a vendégek fogadására.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New"; text-indent: 0cm;">Lassan kinyílik a szekrény.
A lámok egymás után bújnak elő. A fiúk felkapnak némi kókuszmorzsát az
asztalról, majd csatlakoznak Bajusz nénihez és Csillámhoz, akik már az ablak mellett
állnak, és a kinti, egyre sűrűsödő hóesést figyelik. Beszéd zaja, nevetés
hallatszik, majd tompa puffanás.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">Újabb fehér por
hullik a lámokra. Felnéznek: egy kisebb zacskó dőlt el az ablak feletti polcon,
és abból hullik rájuk a fehér LISZT. Trikó nem sokat tétovázik. Felkap egy
maroknyit, összegyúrja, és megdobja Lipótot. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0cm;"><b style="text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";">ZÁRÓKÉP: A LÁMOK AZ ASZTALON HÓGOLYÓZNAK A
LISZTBŐL GYÚRT GOLYÓKKAL. A KÉP TÁVOLODIK. A KONYHAAJTÓ FÉLFÁJÁNAK A VISSZAÉRKEZŐ
NŐ DŐL NEKI, ÉS ÁMULVA NÉZI A VIHÁNCOLÓ LÁMOKAT. A KÖVETKEZŐ MÁSODPERCBEN EGY NAGYOBB
HÓGOLYÓ REPÜL FELÉ, ÉS ELTALÁLJA ŐT IS – NAPPAL.</span></b></p><p align="left" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: left; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><b style="text-indent: 0cm;"></b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b style="text-indent: 0cm;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-PqIpzJVCC-8/X-RkerC1_BI/AAAAAAAACZ8/hF-s6Ixgv8QR_ZDeKzwJ1zc6YgraPjTqACLcBGAsYHQ/s2048/snowman-2905448.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1637" data-original-width="2048" src="https://1.bp.blogspot.com/-PqIpzJVCC-8/X-RkerC1_BI/AAAAAAAACZ8/hF-s6Ixgv8QR_ZDeKzwJ1zc6YgraPjTqACLcBGAsYHQ/s320/snowman-2905448.jpg" width="320" /></a></b></div><p></p><p align="left" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: left; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><b style="text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";"><span style="font-size: x-small;"><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span>(fotók: Pixabay)</span></span></b></p><p align="left" class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-align: left; text-autospace: none; text-indent: 0cm;"><b style="text-indent: 0cm;"><span style="font-family: "Courier New";"><br /></span></b></p>Még több kép: <a href="https://pin.it/5bmkJ1S" target="_blank">https://pin.it/5bmkJ1S</a><p></p>SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-53322617999678165822018-10-24T22:31:00.001+02:002018-10-24T22:31:36.832+02:00ChipsPormanósított kéményseprű a lengyel chipses zacskókon:<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-IvttcW6l9sI/W9DVl1sOpTI/AAAAAAAABec/SZt41CZdoFIUTlKDmiLyEc0wtkS699fvQCLcBGAs/s1600/received_1956303461330546.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://2.bp.blogspot.com/-IvttcW6l9sI/W9DVl1sOpTI/AAAAAAAABec/SZt41CZdoFIUTlKDmiLyEc0wtkS699fvQCLcBGAs/s320/received_1956303461330546.jpeg" width="240" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-He9y52h_Kxo/W9DVwPms9oI/AAAAAAAABeg/-PIQhDE5SZQwGur08WmL_oyvXBfFmvCngCLcBGAs/s1600/received_313995129391756.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-He9y52h_Kxo/W9DVwPms9oI/AAAAAAAABeg/-PIQhDE5SZQwGur08WmL_oyvXBfFmvCngCLcBGAs/s320/received_313995129391756.jpeg" width="240" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-ZTkTp2HttUo/W9DV70a56HI/AAAAAAAABeo/D3s1hQXhoKksXMaiwNkhpjDOO_bv85_mACLcBGAs/s1600/received_321472778631026.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://1.bp.blogspot.com/-ZTkTp2HttUo/W9DV70a56HI/AAAAAAAABeo/D3s1hQXhoKksXMaiwNkhpjDOO_bv85_mACLcBGAs/s320/received_321472778631026.jpeg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;">(Fotók: Dér Adrienn)</span></div>
SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-9674422520047685522018-04-01T09:22:00.000+02:002018-04-01T09:22:23.584+02:00Bologna<div style="text-align: justify;">
Pormanóék Bologna-ban jártak, a Nemzetközi Gyermekkönyv Fesztiválon. Róbert Kati beszámolóját az eseményről <a href="http://robertkatalin.blog.hu/2018/03/30/milyen_is_egy_konyvvasar" target="_blank">itt</a> elolvashatjátok.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-xH9ffQRKqrg/WsCITAXuREI/AAAAAAAABYU/DQ3-LdmR8Zomcyqrc5qM59WgseYowPGGwCLcBGAs/s1600/29597569_10214737606850250_3086377111304006148_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-xH9ffQRKqrg/WsCITAXuREI/AAAAAAAABYU/DQ3-LdmR8Zomcyqrc5qM59WgseYowPGGwCLcBGAs/s320/29597569_10214737606850250_3086377111304006148_n.jpg" width="240" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-49306043367440384742018-03-28T20:13:00.001+02:002018-03-28T20:13:39.863+02:00Űrutazás<div style="text-align: justify;">
Ha valaki szeretne egy kirándulást tenni a Nap közelébe pormanóval, regisztrálhat a NASA linkjén. :)</div>
<br />
<a href="http://parkersolarprobe.jhuapl.edu/The-Mission/Name-to-Sun/">http://parkersolarprobe.jhuapl.edu/The-Mission/Name-to-Sun/</a><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-cK-CUbDsGlc/WrvatSIS4YI/AAAAAAAABYE/Qs7UlQ2rGeQHt49gDsqiKwJ2r9bJyT21wCEwYBhgL/s1600/Screenshot_2018-03-28-20-08-02.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="800" height="192" src="https://2.bp.blogspot.com/-cK-CUbDsGlc/WrvatSIS4YI/AAAAAAAABYE/Qs7UlQ2rGeQHt49gDsqiKwJ2r9bJyT21wCEwYBhgL/s320/Screenshot_2018-03-28-20-08-02.png" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<br />SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-27851257659992074402017-11-19T12:50:00.002+01:002017-11-19T12:50:14.725+01:00A pormanó és a Mikulás<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-Y9cGZXiFgqs/WhFvwcH7MMI/AAAAAAAABW0/RjJfa9cLt10FLFbt8EtDV9o688OtEGp2ACLcBGAs/s1600/santa-claus-2886624_960_720.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="640" data-original-width="960" height="213" src="https://4.bp.blogspot.com/-Y9cGZXiFgqs/WhFvwcH7MMI/AAAAAAAABW0/RjJfa9cLt10FLFbt8EtDV9o688OtEGp2ACLcBGAs/s320/santa-claus-2886624_960_720.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: xx-small;">(https://pixabay.com/hu/mikulás-karácsony-motívum-ábra-2886624/)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Éjfél körül járhatott. A kora decemberi hidegben két, arasznyi méretű lény üldögélt egy kertes ház kéményének tetején. A fekete bundás élvezettel próbálta meg elkapni a lefelé hulló hópelyheket, míg piszkosfehér társa egyre morcosabban tekintgetett körbe-körbe. </div>
<div style="text-align: justify;">
–̶ Semmit sem látok – morogta. – Szerintem nem is fog eljönni. </div>
<div style="text-align: justify;">
̶– Eddig még mindig eljött – nyugtatta meg a fekete színű alak. – Ma sem lesz másképp. De sok a dolga – tette hozzá.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Azt sem tudom, hogy néz ki – folytatta világosszürke barátja a panaszkodást.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Nagyon-nagyon öreg, ősz a haja, a szakálla, és piros ruhát visel. Nem lehet eltéveszteni. Ráadásul az ablakon át jön be a házba.</div>
<a name='more'></a><br />
<div style="text-align: justify;">
A szürkésfehér alak – aki egyre csak az utakat és a járdákat fürkészte odafentről – egy pormanó volt. Úgy nézett ki, mint egy vattapamacsból és vattacukorból összegyúrt gombóc. Ebben a házban élt és a feladata – akárcsak a többi pormanónak a világon – az volt, hogy bepiszkolja a kitakarított szobákat. Mellette a kéményseprű ült, aki egy feketére festett üvegmosó kefére hasonlított. Vékony teste volt, két karja és lába, valamint egy bundás farkincája. Ő az időnként idelátogató kéményseprőnek segített.</div>
<div style="text-align: justify;">
A pormanó kételkedve pillantott barátjára, majd megvonta a vállát.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Lehet, hogy igazad van, és eljön. De képtelen vagyok tovább fagyoskodni. Menjünk vissza Vili szobájába, majd ott megvárjuk. </div>
<div style="text-align: justify;">
Vili a házban élő, kilenc éves fiú volt, jó barátjuk. Biztosak lehettek benne, hogy nem bánná, ha ott várakoznak. </div>
<div style="text-align: justify;">
A kormos kéménylakó beleegyezően bólintott. Felállt, és megrázta a bundáját, hogy megszabaduljon a hótól. A hátára vette a pormanót, aki erősen átölelte. Visszaereszkedtek a kémény belsejébe. A seprű felkapcsolta a fejére erősített kis lámpát, és megmarkolta a kéménykürtőhöz rögzített, feltekert lasszót. A következő pillanatban – a kötélbe kapaszkodva – már ugrottak is. Rövid száguldás után a kémény aljában lengedeztek fejjel lefelé.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Itt mindjárt kellemesebb az idő – szólalt meg a manó, miután lemászott barátja hátáról. – Egyvalamit mégsem értek – állította meg a lasszó himbálózását. – Hogy fogok ajándékot kapni, ha nincs is csizmám? De még egy fél pár cipőm sem?</div>
<div style="text-align: justify;">
– Csizma? – csodálkozott a seprű. – Minek az neked?</div>
<div style="text-align: justify;">
– Vili azt takarította ma délután. Kell kitenni az ablakba, és abba kerül az ajándék.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Lehet, hogy így van – vont vállat a barátja, miközben meggyújtott egy apró bányászlámpást. A fény megvilágította a kémény belsejét. – De tőlem még soha senki nem kért cipőt – válaszolta a seprű. – Amúgy sem az számít.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Hanem mi? – kíváncsiskodott a manó.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Az, hogy jól viselkedtél-e.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Mi köze a jó viselkedésnek az ajándékokhoz? – méregette gyanakodva a szőrgombóc a kéménylakót. </div>
<div style="text-align: justify;">
– Akkor kapsz ajándékot, ha jó voltál – hangzott a felelet. – Ellenkező esetben csak virgács jár.</div>
<div style="text-align: justify;">
A manó nem szólt semmit, csak felfújta a bundáját. Megpróbált visszagondolni arra, hogy hogyan töltötte az elmúlt esztendőt.<i> Jól viselkedtem? Vagy rosszul? Biztosan jól, </i>nyugtatgatta magát. <i>De mi lehet az a virgács</i>, morfondírozott. Már éppen kérdezősködni akart, amikor furcsa zajt hallott odafentről. Valaki azon ügyeskedett, hogy bepréselje magát a kéménybe. </div>
<div style="text-align: justify;">
A seprű is felpillantott. Néhány másodpercnyi habozás után megkapaszkodott a kémény falában, és elkezdett felfelé mászni, de csak egy pár fekete csizmát látott lefelé lógni. Nyöszörgő hang és tompa, biztató kiáltások szűrődtek be odakintről. Mintha a kiabálók mindenáron be szerették volna nyomni a kéménybe a csizmás alakot. De úgy tűnt, az ismeretlen megakadt. Ekkor valaki számolni kezdett: </div>
<div style="text-align: justify;">
– Egy, két, öt!</div>
<div style="text-align: justify;">
Az idegen végre átjutott a kémény felső nyílásán, és zuhanni kezdett lefelé, magával sodorva a seprűt is. </div>
<div style="text-align: justify;">
Rövid idő múlva köhögés és krákogás hallatszott, majd az egészet egy hatalmas tüsszentés zárta. A pormanó csodálkozva nézett fel. Egy piros ruhás, ősz hajú, nagy szakállú férfi üldögélt vele szemben. Hirtelen egy hatalmas puttony zuhant az ismeretlen fejére, mire az a váratlan súlytól oldalra dőlt. </div>
<div style="text-align: justify;">
A manó döbbenten méregette a jövevényt, amíg a levegőben szálló korom lassan leülepedett. Fogalma sem volt, mit tegyen: lapuljon meg vagy inkább tudja meg, ki ez az alak. De mielőtt bármit is tehetett volna, az idegen kinyitotta a szemét, és egyenesen a szőrgombócra pillantott.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Szép jó estét! – köszönt oda vidáman a még mindig szótlan pormanónak, majd felült, maga mellé dobva a puttonyt. Felállt, leporolta piros ruháját, és egy kockás zsebkendővel megtörölte az arcát. </div>
<div style="text-align: justify;">
A manó végigmérte. Pontosan úgy nézett ki, ahogy a kéményseprű leírta: ősz volt a haja, a szakálla, és piros ruhát viselt. De a kéményen át jött, nem az ablakon. A nadrágjáról pedig egy apró, fekete bundás alak lógott lefelé.</div>
<div style="text-align: justify;">
– A barátom! – kiáltott fel a szőrgombóc. – A ruhádon lóg.</div>
<div style="text-align: justify;">
A piros ruhás férfi óvatosan a tenyerébe vette a kormos lényt.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Kéményseprű! – szólalt meg vidáman. – Milyen régen nem találkoztunk!</div>
<div style="text-align: justify;">
A kéménylakó lassan felült.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Mikulás! Tudhattam volna! Jó újra látni téged!</div>
<div style="text-align: justify;">
– Örülök, hogy nem lapítottalak össze. Kár lett volna – vizsgálgatta a Mikulás.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Minden rendben, bár egy kicsit váratlanul ért a találkozás – felelte a seprű. – Hogyhogy nem az ablakon át jöttél, ahogy szoktál? Beragadt? – kérdezte. – Hol vannak a többiek?</div>
<div style="text-align: justify;">
Mielőtt a Mikulás bármit is válaszolhatott volna, újabb hangok szűrődtek le odafentről.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Álljunk félre! – kiáltotta, de már csak arra maradt ideje, hogy a seprűt a pormanó mellé lökje. A következő pillanatban valaki egyenesen ráesett. </div>
<div style="text-align: justify;">
– Baltazár! – állt fel a Mikulás méltatlankodva. – Nem tudsz vigyázni?</div>
<div style="text-align: justify;">
A manó csodálkozva nézett a koromfelhőből előbukkanó lényre. Még soha nem látott hozzá hasonlót. A teremtményt fekete szőr borította, a fején két szarv ékeskedett, a hátsóján pedig egy hosszú, bojtos farok lógott. A furcsa alak felállt, majd óvatosan megrázott egy kis méretű dobozt, amelyből sistergő hang hallatszott.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Bendegúz, itt Baltazár, hallasz? Vétel – szólt bele. A Mikulás dörmögve ragadta meg a készüléket.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Még hogy vétel! – csattant fel. – Bendegúz, azonnal gyere le hozzánk! – kiáltotta az adóvevőbe, majd Baltazár kezébe nyomta azt. A földön ücsörgő két baráthoz fordult:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Minden rendben? – kérdezte. A pormanó bólintott.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Miért a kéményen át jöttetek? Nem valami széles a kéménykürtő – méregette a seprű a Mikulás kidomborodó hasát. Az mérgelődve tekintett Baltazárra, és már éppen válaszolni akart, amikor süvítő hangot hallottak odafentről. Mindenki azonnal a kémény falához lapult. A következő pillanatban egy újabb figura állt meg mellettük, fejjel lefelé lógva a lasszón. Megtévesztésig hasonlított Baltazárhoz.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ez nagyszerű volt! – kiáltotta vidáman az újonnan érkezett, miközben leugrott a többiek mellé. – Máskor is a kéményen át jövünk! Sokkal izgalmasabb, mint az ablak.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Majd adok én neked izgalmakat, Bendegúz! – dörmögte a Mikulás, miközben újra leporolta a ruháját. – Már így is késésben vagyunk.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Miért nem az ablakon át jöttetek? – próbálkozott ismét a seprű.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Úgy gondoltuk, nem árt, ha a Mikulás gyakorol egy kicsit – magyarázta Baltazár. – Tudod, csak ebben az országban jön december hatodika éjjelén a gyerekekhez. Ráadásul az ablakon keresztül. Máshová karácsonykor megy, a kandallón át.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Akkor nem vagyunk ott, hogy segítsünk neki, ha esetleg beszorul – vágott a szavába Bendegúz. – Ezért eszünkbe jutott, hogy nem ártana gyakorolni. Ebben a házban nincs kandalló, kémény viszont igen. Elég tágasnak tűnt, de tévedtünk.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Kár, hogy karácsonykor nem mehetünk veled – sóhajtotta Baltazár csalódottan.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Szerencsére – morogta a Mikulás. – Rudolffal sokkal egyszerűbb a dolgom.</div>
<div style="text-align: justify;">
– El sem tudom képzelni, mit szeretsz azon a szarvason – csóválta a fejét Bendegúz. – Még csak rendes szarva sincs, mint nekünk – tapogatta meg büszkén a sajátját. – Csupán két korhadt faágat visel a fején.</div>
<div style="text-align: justify;">
Baltazár egyetértően bólogatott.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Velünk sokkal izgalmasabb az éjszakád, ismerd el!</div>
<div style="text-align: justify;">
A Mikulás a fejét csóválta, majd ismét a seprűhöz fordult:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Elnézést, hogy felbolygattuk az otthonod. Többet nem fordul elő. </div>
<div style="text-align: justify;">
A kéménylakó csak mosolygott. Mindig örült, ha a Mikulás és a krampuszok meglátogatták. Most a pamacsra mutatott: </div>
<div style="text-align: justify;">
– Ő itt a pormanó – mutatta be egymásnak a barátait. – Ő pedig a Mikulás.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Örülök, hogy megismerkedtünk – hajolt le a szőrgombóchoz a Mikulás. – A seprűt már régóta ismerem. Végre veled is találkozhattam. Ők itt a krampuszaim – bökött a mögötte ácsorgókra.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Én vagyok Bendegúz – lépett elő lelkesen az egyik, és rögtön kezet rázott a pormanóval. A nagy lendülettől magát a szőrgombócot is megrázta.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Engem pedig Baltazárnak hívnak – préselte magát melléjük a szűk helyen a másik krampusz. – Bendegúz az ikertestvérem. Te is itt élsz a kéményben? – kérdezte a rázogatástól még kissé tántorgó manót. – Jó kis hely, nem?</div>
<div style="text-align: justify;">
– Fiúk, sok a dolgunk, nincs időnk tovább társalogni – szólt közbe a Mikulás. – Még rengeteg ajándékot kell szétosztanunk. Remélem, nem tört össze semmi – tapogatta meg az ajándékokkal teli zsákot. Már éppen indulni akart a kéményajtó felé, amikor furcsa neszt hallott. Oda sem nézve megkérdezte:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Bendegúz! Mi az, amit eszel?</div>
<div style="text-align: justify;">
– Izé, semmit – hangzott a nyugtalan válasz.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Biztos vagy benne, hogy semmi sincs a szádban?</div>
<div style="text-align: justify;">
A krampusz nagyot nyelt, majd megkönnyebbülten folytatta:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Tényleg nincs.</div>
<div style="text-align: justify;">
A Mikulás most a pormanóra nézett:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Te mit gondolsz?</div>
<div style="text-align: justify;">
– WC-súrolókefe legyek, ha nem csokis, pörkölt mandulát rágcsált valaki az előbb – pillantott a szőrgombóc a Mikulásra. Az elégedetten bólintott.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Én is így gondoltam, de szerettem volna biztos lenni benne.</div>
<div style="text-align: justify;">
Hátrafordult, és mérgesen a krampuszra szegezte a tekintetét.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Halljuk, honnan szerezted?</div>
<div style="text-align: justify;">
– Öööö...hát, az előbb...nem is olyan régen...réges-régen...ott hevert a padlón...valahol ...</div>
<div style="text-align: justify;">
– Mi a neve? – kérdezte a Mikulás, miközben egy lapos tárgyat húzott elő a kabátja belső zsebéből.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Nem néztem meg a zacskót – vonta meg a vállát Bendegúz. </div>
<div style="text-align: justify;">
– A gyerek nevét kérdeztem, akinek a szobájából elcsented a mandulát – vonta össze a szemöldökét a Mikulás.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Kinga – próbált meg visszaemlékezni a krampusz. – Jutas Kinga. </div>
<div style="text-align: justify;">
A Mikulás felemelte a lapos tárgyat. Megnyomta, majd böngészni kezdett egy felvillanó képernyőt.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Jutas Kinga – keresgélt tovább. – Utcanév?</div>
<div style="text-align: justify;">
– Valamilyen bokor. Vagy virág – gondolkodott hangosan Bendegúz. </div>
<div style="text-align: justify;">
– Gyöngyvirág – bólintott a Mikulás, amikor megtalálta a lány nevét. Kis ideig még a képernyőn matatott, majd lenézett a pormanóra, aki őt bámulta. </div>
<div style="text-align: justify;">
– Ez egy tablet – magyarázta a pamacsnak. – Az eszem már nem a régi, és muszáj feljegyeznem, hogy jövőre Jutas Kingának két csomag csokis, pörkölt mandulát kell vinnünk. Most nincs időnk visszafordulni. Ez elő ne forduljon még egyszer, mert hátrakötöm a sarkad a bojtos farkaddal! – szólt rá a krampuszra, aki szégyenkezve sütötte le a szemét. A Mikulás eltette a tabletet, majd így szólt:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Indulás! Irány Vili szobája – azzal lehajolt, és kipréselte magát a kéményajtón. A pormanó csodálkozva bámult utána. El sem tudta képzelni, hogy hogy ment ez a Mikulásnak ilyen könnyen, amikor a kémény teteje majdnem kifogott rajta. A seprű oldalba bökte:</div>
<div style="text-align: justify;">
– A Mikulás sok mindenhez ért ám, amiről nekünk fogalmunk sincs.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Gyerünk, szőrös kis barátaim, hópelyhecske és szurtoska – sürgette őket egy hang közvetlenül mögöttük. A manó hátrafordult: a szélesen vigyorgó Baltazár állt ott, és az ajándékos zsákot markolászta. </div>
<div style="text-align: justify;">
Mindenki a Mikulás nyomába eredt. A krampuszok álmélkodva néztek körül a feldíszített házban.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ugye, mondtam, hogy izgalmasabb a kéményen át – súgta hátra Baltazár. – Végre mi is bejutottunk a házba. Máskor csak bedobjuk az ajándékot az ablakon át, és már itt sem vagyunk. </div>
<div style="text-align: justify;">
– És hol a süti? – kérdezte Bendegúz.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Milyen süti? – csodálkozott a testvére.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Azt hallottam, hogy a gyerekek sütit tesznek ki egy tányérba a Mikulásnak – állt meg Bendegúz, – cserébe az ajándékokért.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Az karácsonykor szokott lenni – legyintett csalódottan a másik krampusz. – Mit gondolsz, miért nem akarja Rudolf, hogy velük menjünk? – nézett sokat sejtetően a testvérére. Bendegúz csalódottan fújtatott:</div>
<div style="text-align: justify;">
– És én már egy kis csokis mandula miatt is kikapok? </div>
<div style="text-align: justify;">
Baltazár tehetetlenül vonta meg a vállát. Vili szobájába érve mindenki elhallgatott. A Mikulás kinyitotta a zsákját. Egy ideig keresgélt benne, majd előhúzta az ajándékot, és beletette a csizmába. Elégedetten bólintott, de ekkor egy tompa puffanást hallott a könyvespolc felől. Miután meggyőződött arról, hogy Vili nem ébredt fel, megfordult. Bendegúz éppen a polcnál álldogált, ahonnan egy játék repülőgépet vert le.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Azzal a járgánnyal nekem sincs szerencsém – suttogta együttérzően a pormanó. A Mikulás a fejét csóválta, majd halkan kinyitotta az ablakot.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Mozgás kifelé! – szólt rá halkan a krampuszokra. – Ne is gondoljatok arra, hogy a kéményen keresztül megyünk vissza!</div>
<div style="text-align: justify;">
Az ikrek csalódottan engedelmeskedtek. Intettek a manónak és a seprűnek, majd kimásztak. A Mikulás felemelte a szőnyegen ácsorgó két barátot, és az ablak belső párkányára tette őket.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ez a tiétek – adott nekik egy-egy marék szaloncukrot, majd két karikát vett elő. A fehéret a seprű, a rózsaszínűt pedig a pormanó fejébe nyomta.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Habkarika – lelkendezett a kéménylakó. – A kedvenc karácsonyi csemegém! </div>
<div style="text-align: justify;">
A Mikulás búcsúzóul kezet rázott velük, majd kiadta a zsákot a kertben várakozó krampuszoknak. Kimászott az ablakon, és leugrott az egyre vastagodó hótakaróra.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Akkor jövőre ugyanitt! – intett a szőrgombócnak és a seprűnek, majd kívülről becsukta az ablakot, ami furcsa módon azonnal bezáródott, mintha senki sem nyitotta volna ki. </div>
<div style="text-align: justify;">
A még mindig hulló hó lassan eltüntette a Mikulás és a krampuszok nyomait a kertben. De a kéményajtót és a Vili szobáját összekötő folyosót végig koromfoltok borították. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-13174318933307631832017-11-16T19:54:00.001+01:002017-11-16T19:54:47.952+01:00Kihívás<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-I-pd_tkrBY8/Wg3eKx1IMOI/AAAAAAAABWk/qkCABJ7hqpg4Xzw0sSAceEa-CdkYk-U1ACLcBGAs/s1600/23283279_1502209726515477_1438846979_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="280" data-original-width="447" height="200" src="https://4.bp.blogspot.com/-I-pd_tkrBY8/Wg3eKx1IMOI/AAAAAAAABWk/qkCABJ7hqpg4Xzw0sSAceEa-CdkYk-U1ACLcBGAs/s320/23283279_1502209726515477_1438846979_n.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: xx-small;">(fotó: Róbert Katalin)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Kihívás a moly.hu-n Meseanyunál: </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Öt mesekönyvet kell elolvasni és értékelni a Könyvmolyképző Kiadótól, a szerencsések a végén könyvet nyerhetnek. Részletek:</div>
<br />
<a href="https://moly.hu/kihivasok/ismerd-meg-a-konyvmolykepzo-kiado-uj-magyar-meseiroit">https://moly.hu/kihivasok/ismerd-meg-a-konyvmolykepzo-kiado-uj-magyar-meseiroit</a><br />
<br />SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-79041198177585254002017-10-15T12:34:00.002+02:002018-03-08T16:48:18.464+01:00Pormanó fanfiction (2. rész)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-F5uc2ysVHdE/WeM5Rq8mN9I/AAAAAAAABTA/nrpp-_z0MAsxYMeMRVWQuW3Vn8SlfsxSQCLcBGAs/s1600/atlantisz-konyvesbolt_08.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="400" data-original-width="600" height="213" src="https://3.bp.blogspot.com/-F5uc2ysVHdE/WeM5Rq8mN9I/AAAAAAAABTA/nrpp-_z0MAsxYMeMRVWQuW3Vn8SlfsxSQCLcBGAs/s320/atlantisz-konyvesbolt_08.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: xx-small;">(http://www.ipluszh.hu/hu/tervezes/atlantisz)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A négy manó másnap reggel Szilviék lakása felé indult. Úgy tervezték, hogy a nőt kigáncsolják, az ereszlakó és a kéményseprű megkötözik, míg a pormanó egy zoknigombócot dug a szájába. Ezután bedobják a szemétledobóba, végül pedig majd kitalálják, hogyan vigyék el a dobozhoz. Kissé hiányosnak érezték a tervet, de úgy vélték, megbirkóznak a feladattal.</div>
<div style="text-align: justify;">
A borongós időben az emberek kedvetlenül, magukba fordulva kullogtak, így szerencsére a manóknak nem kellett különösebb gondot fordítaniuk a rejtőzködésre. Az afropormanó épp a kedvenc afrikai eledeleiről tartott előadást – mivel visszafelé kellett elmondania, elég sokáig tartott –, amikor a zöldséges elé értek.<br />
<a name='more'></a></div>
<div style="text-align: justify;">
– Kérdezd meg tőle, milyen az ottani ropi – javasolta a pormanó. Mielőtt azonban a kéményseprű megszólalhatott volna, a négy manóra árnyék borult, egy pillanattal később pedig egy durva zsákban szoroskodva találták magukat.</div>
A manók nem hagyták magukat, kiabáltak és mocorogtak, hogy szabaduljanak.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Elég legyen! – szólt rájuk egy vékonyka, mégis szigorú hang, egyértelműen egy lányé. – Málnaszörpöt készítek belőletek, ha nem maradtok csöndben!</div>
<div style="text-align: justify;">
A manók azonnal elhallgattak, mivel egyikük sem akarta szörpként végezni. A két pormanó beleborzongott a gondolatba, hogy felöntik őket vízzel.</div>
<div style="text-align: justify;">
Így hát a négyes csendben tűrte, hogy bevigyék őket a zöldségeshez – az illatok alapján legalábbis arra következtettek, hogy ott járnak –, azután a hátsó ajtón át kivigyék őket, és bedobják egy kocsiba.</div>
– Szerinted mit csinál majd velük Don Na? – hallatszott most egy fiú hangja.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Gondolom, kitömeti őket – felelte az előbbi lány. A négy manó ennek hallatán nagyot nyelt.</div>
<div style="text-align: justify;">
Rövid zötykölődés után az autó megállt, a zsákot elkapták és vonszolni kezdték. Ajtó nyílt, csilingelés hallatszott. Hamarosan megálltak, és egy hirtelen mozdulattal kiborították őket a zsákból.</div>
<div style="text-align: justify;">
Egy félhomályos, üres helyiségben találták magukat, ami első ránézésre egyértelműen egy könyvesboltnak tetszett. Könyvek sorakoztak a polcokon, egy asztalon pénztárgép állt. Csak a vásárlók hiányoztak.</div>
<div style="text-align: justify;">
Helyettük azonban előttük állt egy avokádó és egy kígyóuborka, igen gonosz tekintettel méregetve őket. És persze az árnyak, amik most is a fejük fölött röpködtek.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Helló, manócskák! – szólalt meg az avokádó, így megtudták, hogy ő a lány, aki szörpöt akart készíteni belőlük. – Don Na már vár titeket.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ekkor ismét egy ajtó nyílt, de nem a bejárati, hanem a bolt hátsó részében. Egy nő lépett ki onnan – szemüvegén a kintről érkező kevés fény világított, így a szemét nem láthatták.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Lám, lám, hát végre találkozunk. – A nő hangjától a manók reszketni kezdtek. A mély, rekedtes hangból kitalálhatták, hogy nem lehet más, mint a keresztanya. – Fogalmatok sincs, ki vagyok, ugye?</div>
<div style="text-align: justify;">
A manók a fejüket ingatták. A nő leült egy székre – a manók csak ekkor vették észre, hogy a bolt egy sötét sarkában egy fekete szék, előtte pedig egy kerek asztal kapott helyet. Azon egy sárga és egy kék borítós könyv feküdt egymáson, amit a manók igencsak ismerősnek találtak. Don Na a kötetekre helyezte egyik kezét, a másikkal pedig intett a manóknak, hogy menjenek közelebb. Nekik azonban mintha földbe gyökerezett volna a lábuk, meg sem bírtak moccanni. Ekkor a nő a fejével két zöld társának intett, akik azonnal lökdösni kezdték a manókat. Azok nem tehettek mást, közeledtek Don Na felé, hogy aztán néhány emberlépésnyire tőle megállítsák őket.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Örülök, hogy végre személyesen találkozunk – szólalt meg ismét a nő. – Régóta figyelemmel kísérem a sorsotokat. Tudom, milyen fontos, hogy minden rendben legyen veletek, hogy minden kalandotok jól végződjön. Azt hittem, ti pontosan tudjátok, mennyire szükséges egy találkozó Szilvivel. Erre… – Don Na itt beiktatott egy színpadias sóhajtást. A két könyvet a kezébe vette.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Mindent tudok a kis tervetekről. A kémmolyok tájékoztattak – mutatott a fejük felett röpködő árnyakra, amik körbelepték az egyetlen, félhomályosan világító lámpát. – Elhiszem, hogy érdekes a KÉJ. Bizonyára Adri és Mel is igényt tartanak Szilvire. De be kell látnotok, hogy ez önző viselkedés. Nagyszerű dolog a barátság, ám bizonyos esetekben ára van. Súlyos ára.</div>
<div style="text-align: justify;">
Don Na felállt, lerakta <i>A pormanó felbukkan</i> és <i>A pormanó újabb kalandjai</i>t a földre. Ezután a fekete szemeteskosárért nyúlt.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ne! – kiáltott fel az ereszlakó, és a pormanóval együtt indult el, hogy megállítsák, ám a kígyóuborka és az avokádó visszatartotta őket. Közben a kéményseprű és az afropormanó szájukra tapasztott kézzel, szörnyülködve bámulták, amint a szemetes a pormanó kötetek tetejére kerül...</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
(vége)</div>
SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-85602370156103372912017-10-08T11:04:00.003+02:002018-03-08T16:48:40.369+01:00Pormanó fanfiction (1. rész)<div style="text-align: justify;">
Szeptemberben megkaptam életem első fanfiction-jét írótársaimtól, <a href="http://irasokesamitasok.blog.hu/" target="_blank">Dér Adry</a>-tól és <a href="http://sumelin.blogspot.com/" target="_blank">Susuk Melindától</a>. A történetben felbukkan egy új manó (akit Afrikából hoztunk magunkkal, tudtunkon kívül), mindenki bajba kerül, és az is kiderül, hogy mennyit szoktam enni egy nap. :) Külön érdekesség, hogy olyan utalások is vannak benne, amik abból a pormanó meséből származnak, ami még meg sem jelent...</div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-N_V35FmT4sM/WdnpxLJnx-I/AAAAAAAABRw/hB65Nsma7IsJlP2TfsxJivUkiuO0L6y2ACLcBGAs/s1600/autumn-fall-leaves-rain-Favim.com-3659125.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="610" data-original-width="610" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-N_V35FmT4sM/WdnpxLJnx-I/AAAAAAAABRw/hB65Nsma7IsJlP2TfsxJivUkiuO0L6y2ACLcBGAs/s320/autumn-fall-leaves-rain-Favim.com-3659125.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;"><a href="https://www.blogger.com/(https://favim.com/image/3659125/)">(https://favim.com/image/3659125/)</a></span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Az őszi eső cseppjei kitartóan kopogtatták a mikrobusz ablakát. Az autó hátsó ülésén három gyerek ült: egy kislány és két kisfiú. Az anyósülést egy nő foglalta el, a gyerekek édesanyja. A nő elgondolkodva nézett ki az ablakon, mialatt a sofőr, a nő édesapja beindította a motort és az autó elindult. A Szeged nevét hirdető tábla hamarosan mögöttük maradt. Az utasok a város mellettük elsuhanó épületeit nézték az esőfüggönyön át, így azt már nem láthatták, amint egy arasznyi méretű alak mászik elő a nő ölében lévő táskából. A furcsa lény úgy nézett ki, mint egy sötétszürke gombóc. Rasztafonatos bundája fölött egy meglehetősen koszos, afrikai mintás szoknyácskát viselt. Körülnézett, de némi szemlélődés után visszahúzódott a búvóhelyére.<br />
<a name='more'></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Hamarosan egy kisebb lakótelep mellett haladtak el, majd befordultak egy csendes utcába, ami az egyik tízemeletes épület mögött húzódott meg egy zöldségessel szemközt. A nő vágyakozva pillantott a ládákba kihelyezett sokféle zöldség és gyümölcs felé, amikor a tizennégyes számot viselő ötemeletes előtt a busz lefékezett. Az utasok kiszálltak, a nagypapa pedig segített nekik kiemelni a csomagtartóból a nehéz bőröndöket. Senki sem figyelt fel rá, amikor az afrobundás lény kimászott a rejtekhelyéről. Eközben kinyílt az ajtó, és egy nő lépett ki rajta.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Szilvi! – kiáltott oda az újonnan érkezettnek. Boldogan karolta át a lányát és az unokáit, mit sem törődve az esővel. Nem is sejtették, hogy az egyik kukából kíváncsi tekintet figyeli minden mozdulatukat.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A viszontlátás örömére ízletes vacsora várta őket. Szilvi a két tányér halászlé – természetesen szigorúan tészta nélkül, amiből repetázott is –, a rakott krumpli, a pörkölt, a brassói aprópecsenye, a rántott hús és sült krumpli, a tojásos nokedli, a káposztás tészta, a túrós csusza, a babgulyás, a tyúkhúsleves és a paprikás krumpli után megevett még nyolc szilvás gombócot, egy adag mákos gubát, hat túró rudit, egy egész tál szőlőt és vagy egy tucat tábla csokoládét. Miután jóllakott, fáradtan dőlt le az ágyra. A hosszú repülőút után örült, hogy végre csend és nyugalom vette körül, és egy kicsit egyedül lehet. Lehunyta a szemét, és érezte, hogy máris környékezi az álom, amikor halk motoszkálásra lett figyelmes.</div>
<div style="text-align: justify;">
Egy egér?! – futott át az agyán, és már fel is ült, hogy tárcsázza Grimu, az egérvadász számát. Ám amikor meglátta a szoba közepén álló kis csoportot, megkönnyebbülten mosolyodott el.</div>
– Szóval eljöttetek?<br />
<div style="text-align: justify;">
– Meglepetés! – kiáltotta egyszerre a három alak: egy pormanó, egy kéményseprű és egy ereszlakó.</div>
<div style="text-align: justify;">
– A szemétledobó lakója figyelt titeket a kukából – magyarázta vigyorogva az ereszlakó. – Ő szólt, hogy megérkeztetek.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Készítettünk egy ajándékot is – mutatott a kéményseprű egy előttük lévő, formátlan és erősen koromfoltos, ropimintás csomagolóba bugyolált valamire. Szilvi felvette, és azonnal ki is bontotta. Egy világos-porszürke álomfogó került elő belőle.</div>
– Porfonalból készítettük – szólalt meg büszkén a pormanó.<br />
– Meg ropiból – tette hozzá a kéményseprű.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Egy porfogó. Segít megelőzni, hogy beporosodjanak az álmaid. Bár nem értem, mi szükség erre, de a többiek ragaszkodtak hozzá…</div>
<div style="text-align: justify;">
– Meg kitakarítottuk az ereszt, hogy halljad, ahogy az eső végigzuhog rajta. Rendesen el volt tömődve levéllel – mondta az ereszlakó és meglendítette a lasszóját.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Bizony, és gyűjtöttünk leveleket is az ejtőernyőzéshez. – A kéményseprű előhúzott egy kupac egymásra pakolt falevelet.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Jöhetsz majd velünk ugrani a tetőről. – A pormanó kedves invitálására Szilvi elfintorodott. Nem akarta elárulni, hogy fél a magasságtól, de a pamacs észrevette a mozdulatot. – Én is féltem, de már egészen megszerettem. Jó móka!</div>
<div style="text-align: justify;">
Miután Szilvi elmesélte nekik, hogy telt az utazásuk, a manók hazaindultak Vilihez. Amint kiléptek az épületből, pisszegésre lettek figyelmesek. Egy afrofonatos pormanólány intett nekik a ház sarka mögül.</div>
– Ez meg ki lehet? – húzta össze a pormanó a szemöldökét.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Olyan, mint te, csak be van fonva a bundája. A tiéd is megcsinálhatnánk így. – A kéményseprű máris körbejárta a manót, hogy hol lenne a legérdemesebb elkezdeni.</div>
– Még csak az kéne! – sértődött meg a pamacs.<br />
Az afropormanó azonnal beszélni kezdett, ahogy odaértek hozzá.<br />
– Nem értem, mit mond – rázta a fejét a pormanó.<br />
– Angolul beszél – állapította meg az ereszlakó.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Ha visszafelé mondaná, le tudnám fordítani. – Azzal a kéményseprű elmutogatta neki, hogy mondja visszafelé a szavakat. A manólány így is tett, a kéményseprű pedig máris tolmácsolta a fordítást a többieknek.</div>
– Azt mondja, Szilvi nem akar menni a KÉJ-re. Helyette a KM-mel találkozik.<br />
A manók felhördültek.<br />
– Mi az a KM? – kérdezte végül a pormanó.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Egy hírhedt könyvmaffiacsoport – magyarázta az ereszlakó. – Nem hagyhatjuk, hogy találkozzon velük!</div>
<div style="text-align: justify;">
Amint visszaértek Vili szobájába, nekiláttak kidolgozni a haditervet, hogyan akadályozzák meg, hogy Szilvi a Km-mel találkozzon, és hogyan juttassák el a Kéj-re. Addig az afropormanó kekszet rágcsált – a ropit a pormanó elhúzta előle, mielőtt még az összeset befalná –, különben sem értett egy kukkot sem.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Először is, szükségünk lesz valami járműre, amivel oda visszük – mondta az ereszlakó.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Hol az az oda? – A kéményseprű még mindig a pormanót fürkészte. A manó megpróbált eltávolodni tőle, mielőtt elkezdi befonni a bundáját.</div>
<div style="text-align: justify;">
Az ereszlakó kiszedett egy atlaszt Vili iskolatáskájából. Megkereste Magyarország térképét, végül az oldal közepére bökött.</div>
– Budapest.<br />
A kéményseprű is fölé hajolt.<br />
– Ez nagyon messze van – ingatta a fejét.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Nem megyek sehova, ahova sokat kell gyalogolni. – A pormanó összefűzte a karját és a fejét jobbra-balra ingatta.</div>
<div style="text-align: justify;">
Az ereszlakó töprengett egy ideig, végül az íróasztalon álló képeslapról, amit Adrián, Vili nagybátya küldött Ausztráliából, eszébe jutott a megoldás.</div>
– Postán küldjük el.<br />
<div style="text-align: justify;">
– De honnan szerzünk akkora dobozt, amiben elfér? – aggodalmaskodott a kéményseprű.</div>
A pormanó egy ropit rágcsálva megjegyezte.<br />
– Én tudom, kitől. Mel tud küldeni akkorát, amiben kényelmesen elfér.<br />
<div style="text-align: justify;">
Azonnal írtak neki Vili számítógépén, <a href="http://sumelin.blogspot.com/" target="_blank">Mel</a> pedig már küldte is a dobozt. A pormanó utóiratban még megjegyezte, hogy jól tömje meg szaloncukorral, hogy idefelé se érkezzen üresen.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A doboz gyorsan ott termett. Ám amikor kibontották, abban szaloncukor helyett csak zöld növényeket találtak. A pormanó csalódottan megjegyezte:</div>
– Ezt nem szeretem. Miért nem édességet küldött?<br />
– Biztos bio – tippelt a kéményseprű. – Nem akarják, hogy elhízz.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Cicmut rakta be őket. Szerinte ez a legfinomabb csemege – olvasta az ereszlakó egy mellékelt levélen, amit az egyik növényről téphettek le.</div>
– Majd én pakolok be neki ropit meg kekszet – jelentette ki a pormanó.<br />
A kéményseprű helyeselt.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Azt hiszem, a kamrában van még néhány szerelmeslevél is. A csatornamanó és a szemétledobó lakója hagyta itt, amikor legutóbb átjöttek.</div>
<div style="text-align: justify;">
A pormanó azonnal össze is gyűjtötte az összes édességet, amit talált, majd bevette magát a dobozba. Annyira teletömte a bendőjét, hogy elálmosodott és elaludt az üres zacskókon és a morzsahalmon. Azt majd reggel megeszi, döntötte el.</div>
<div style="text-align: justify;">
Nem vették észre a fejük felett elsuhanó árnyakat, akik minden szavukat kihallgatták.</div>
<br />
(folyt. köv.)<br />
<br />
<br />SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-78590154939126303752017-10-04T18:40:00.001+02:002017-10-04T18:40:54.122+02:00Ráduly Csaba<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-FZx6EeuYpJw/WdUOdDdjZgI/AAAAAAAABRg/FQHINyLpUis5_Cy6MqkLJHftrs3O8rHdgCLcBGAs/s1600/14444723_2015714505321560_6195307311525721224_o.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="566" data-original-width="1600" height="113" src="https://4.bp.blogspot.com/-FZx6EeuYpJw/WdUOdDdjZgI/AAAAAAAABRg/FQHINyLpUis5_Cy6MqkLJHftrs3O8rHdgCLcBGAs/s320/14444723_2015714505321560_6195307311525721224_o.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Ráduly Csabával, a pormanó illusztrátorával láthattok egy rövid interjút az alábbi linken, a Salgótarjáni TV jóvoltából:</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe width="320" height="266" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/ydKN3YoIcqw/0.jpg" src="https://www.youtube.com/embed/ydKN3YoIcqw?feature=player_embedded" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></div>
<br />SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-54069072000193887262017-09-21T12:30:00.004+02:002017-09-21T12:30:52.388+02:00Pormanó blogturné<br />
<div style="text-align: justify;">
Szeptemberben pormanóék ismét blogturnéztak. Ezúton is köszönöm a Blogturné Klub bloggereinek, hogy időt, energiát szántak a csapatra. :) A turné állomasai a következők voltak:</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://dreamworld-books.blogspot.hu/2017/09/ferenczi-szilvia-pormano-ujabb-kalandjai.html">dreamworld-books.blogspot.hu/2017/09/ferenczi-szilvia-pormano-ujabb-kalandjai.html</a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://deszy-konyv.hu/2017/09/ferenczi-szilvia-pormano-ujabb.html">deszy-konyv.hu/2017/09/ferenczi-szilvia-pormano-ujabb.html</a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://sorok-kozott.hu/2017/09/konyvkritika-ferenczi-szilvia-a-pormano-ujabb-kalandjai">sorok-kozott.hu/2017/09/konyvkritika-ferenczi-szilvia-a-pormano-ujabb-kalandjai</a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://szembetuno.blogspot.com/2017/09/ferenczi-szilvia-pormano-ujabb-kalandjai.html">szembetuno.blogspot.com/2017/09/ferenczi-szilvia-pormano-ujabb-kalandjai.html</a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-85964152870750348312017-07-12T19:45:00.001+02:002018-03-08T16:49:39.673+01:00Írók kérdőíve<div style="text-align: justify;">
<a href="http://onsairegenyek.blogspot.com/2017/07/irok-kerdoive.html?m=1" target="_blank">On Sai,</a> azaz Varga Bea kért fel arra, hogy válaszoljam meg az Írók kérdőívét. Ezúton is köszönöm a felkérést. :)</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<b>Milyen műfajban szoktál írni (novella, vers, regény, blog, stb.)?</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Elsősorban meséket, most próbálkozom egy ifjúsági regény megírásával. Egy időben interjúkat és könyvajánlókat írtam egy írós ismerősökkel közös <span id="goog_1468357774"></span><a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/" target="_blank">blogunk<span id="goog_1468357775"></span>ra</a>. Nagyon szerettem, de elég sok időnket elvette a felkészülés, és ez már az írás rovására ment.</div>
<br />
<a name='more'></a><br /><br />
<div style="text-align: justify;">
<b>Milyen zsánerekben és témákban szoktál írni?</b></div>
<div style="text-align: justify;">
A meséken kívül a fantasy érdekel, de a korosztályt tekintve szeretek megállni a 12-13 éveseknél. </div>
<br />
<b>Mióta írsz? Van már kiadott műved?</b><br />
<div style="text-align: justify;">
Az írók többségével ellentétben nem gyerekként, hanem néhány évvel ezelőtt kezdtem írni – hacsak nem számítjuk ide az iskolai fogalmazásokat. </div>
<div style="text-align: justify;">
A Könyvmolyképző Kiadónál 2015-ben jelent meg az első mesekönyvem, ,,<a href="https://moly.hu/konyvek/ferenczi-szilvia-a-pormano-felbukkan" target="_blank">A pormanó felbukkan</a>” , ezt követte idén áprilisban a folytatás, ,,<a href="https://moly.hu/konyvek/ferenczi-szilvia-a-pormano-ujabb-kalandjai" target="_blank">A pormanó újabb kalandjai</a>”.</div>
<div style="text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-zEDYftXhg_A/WWZZbO7qGrI/AAAAAAAABQY/9bTwhcvgi60CXHYlg-NnrEksBnjbVxKqQCLcBGAs/s1600/received_1259119840846450.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1136" data-original-width="1136" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-zEDYftXhg_A/WWZZbO7qGrI/AAAAAAAABQY/9bTwhcvgi60CXHYlg-NnrEksBnjbVxKqQCLcBGAs/s320/received_1259119840846450.jpeg" width="320" /></a></div>
<b><br /></b>
<b>Melyik volt a legelső írásod?</b><br />
<div style="text-align: justify;">
Egy rövid történeteket tartalmazó sorozat egy, a házunkat meglehetősen hosszú ideig kedvelő egérről, akit Ladomérnak neveztem el. Ladomér végül végső vereséget szenvedett egy egérfogó ellen. <br />
<br />
<br /></div>
<b>Miért írsz?</b><br />
<div style="text-align: justify;">
Hogy a történetek ne csak az én fejemben létezzenek, hanem másokat is boldogítsak velük. :) Az írás folyamata nagyon érdekes, ahogy egy ötletből egy kész történet lesz.</div>
<br />
<b>Hogyan találsz időt az írásra?</b><br />
<div style="text-align: justify;">
Időt még találnék rá, hiszen ott az egész éjszaka, sokszor inkább az energiám kevés hozzá. </div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<b>Mikor és hol szeretsz a legjobban írni?</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Ideális körülmények között reggel és délután írnék úgy, hogy egyedül vagyok itthon. De ez ritkán valósul meg, ráadásul a gyerekeim mindig megérzik, ha leülök írni...</div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Mit szoktál enni vagy inni írás közben?</b></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-Fuic6VfQfrQ/WWZakntKtfI/AAAAAAAABQc/b9duJYifSsA-aTOu_kVivIkbg8FFFYACACLcBGAs/s1600/cappucino-1106347_1920.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1067" data-original-width="1600" height="213" src="https://4.bp.blogspot.com/-Fuic6VfQfrQ/WWZakntKtfI/AAAAAAAABQc/b9duJYifSsA-aTOu_kVivIkbg8FFFYACACLcBGAs/s320/cappucino-1106347_1920.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<b>Van íráshoz használt dallistád?</b><br />
<div style="text-align: justify;">
Írás közben nem szoktam zenét hallgatni,mert elvonja a figyelmem, inkább akkor, amikor ötleteket gyűjtök vagy egy adott történeten gondolkodom. A mesékhez egyáltalán nincs dallistám.</div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Mit gondol a családod, baráti köröd arról, hogy írsz?</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Amikor 2012. decemberében jelentkeztem a Könyvmolyképző Kiadó Aranymosás pályázatára, csak a barátnőm tudott róla. Ahogy haladtam előre a válogatón, úgy tudták meg többen. A családban az írás nem kerül szóba rendszeresen, a gyerekeim örülnek neki, a lányom pedig máris a kritikusom. :) A barátaim egy része az, aki támogat és együtt örül velem. Ez nagyon sokat jelent.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<b>Az alkotás melyik részét szereted a legjobban és melyik része jelenti számodra a legnagyobb kihívást?</b></div>
<div style="text-align: justify;">
A legjobb kitalálni magát a történetet. Kedvelem még a szerkesztést is, illetve – bár nem az írás része – szeretem, ha nyomon követhetem az illusztrálás folyamatát. De a legjobb érzés, amikor egy jelenet ,,magától jön” és csak írni kell. </div>
<div style="text-align: justify;">
A legnagyobb kihívás az, amikor rájövök, hogy túlbonyolítottam egy történetet és egyszerűsítenem kell rajta, illetve amikor le kell írnom például egy helyszínt. Nem mindegy, hogy hogy néz ki az a szoba???? :)</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<b>Milyen eszközökkel és mire szoktál írni?</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Számítógépen írok, bár az ötleteimet általában papírra vetem. Ezek egy részét aztán véletlenül kidobom. (Igen, kotorásztam már a szemetesben, hogy mentsem, ami menthető. :) )</div>
<br />
<b>Hogyan lépsz túl az írói válságon?</b><br />
<div style="text-align: justify;">
Általában mással kezdek el foglalkozni. Bár számomra a legnagyobb válságot az okozza, ha valami nincs rendben körülöttem (család, betegség, stb.), és akkor az írás az utolsó helyre kerül. </div>
<b><br /></b>
<b>Hogyan motiválod magad az írásra?</b><br />
<div style="text-align: justify;">
Ha van határidő, az nagyon tud motiválni. </div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<b>Kik azok a szerzők, akik a legjobban inspirálnak téged íróként? Melyik könyvek inspirálnak?</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Nincs konkrét kedvenc íróm, de nagyon kedvelem Fekete István regényeit. A kortárs meseírók közül <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/07/kuflik-legok-jakabok-es-az-imikem.html?m=1" target="_blank">Dániel András</a> meséit és humorát szeretem.</div>
<div style="text-align: justify;">
A történet tempója és az infoadagolás miatt nagy kedvencem James Dashner Útvesztő című regénye, illetve <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/05/babeli-zurzavar-es-foldevok-moskat_79.html?m=1" target="_blank">Moskát Anita </a>Horgonyhelye – többek között a nagyszerű kezdőmondat és világteremtés miatt.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<b>Mi a legjobb írói tanács, amit valaha kaptál?</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem kaptam, hanem az interneten botlottam bele:</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-xtwqrXPP0lM/WWZbuOlocwI/AAAAAAAABQg/cQqgCtZt_RgwIk4YUkpmmv5U3nUMbLfkACLcBGAs/s1600/281992.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="700" data-original-width="700" height="320" src="https://2.bp.blogspot.com/-xtwqrXPP0lM/WWZbuOlocwI/AAAAAAAABQg/cQqgCtZt_RgwIk4YUkpmmv5U3nUMbLfkACLcBGAs/s320/281992.png" width="320" /></a></div>
<br />
<b>Milyen céljaid vannak idén az írással kapcsolatban?</b><br />
<div style="text-align: justify;">
Egy ifjúsági regény első verziójának megírása.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Kíváncsi lennék írótársaim: Kántor Kata, Susuk Melinda, Bessenyei Gábor és Mason Murray válaszaira. :)</div>
<br />SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-37996002595786157102017-05-30T00:04:00.003+02:002018-03-08T16:50:05.258+01:00Mi van a kép mögött?<div style="text-align: justify;">
Aki már volt olyan szerencsés, hogy a kezébe vehette a Könyvfesztiválra megjelent második <a href="http://konyvmolykepzo.hu/products-page/konyv/ferenczi-szilvia-a-pormano-ujabb-kalandjai-7597" target="_blank">pormanó</a> kötetet, az bizonyára örömmel nézte végig Ráduly Csaba illusztrációit. Azonban néhány rajzon több van, mint első látásra tűnik, hiszen Csaba nagyon ügyesen elrejtett némi háttérinfót rajtuk. Lássuk most ezeket. </div>
<br />
<a name='more'></a><br /><br />
<div style="text-align: justify;">
Vili pulóverén ott feszít a Szeged felirat, lévén, hogy a történet ott játszódik:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-Ee6bqpzRYcI/WSyWD8ilxKI/AAAAAAAABPg/QkIWsSzQNlMcil448A6h4ug0DVu29bp5gCLcB/s1600/received_2084806458412364.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1600" height="320" src="https://4.bp.blogspot.com/-Ee6bqpzRYcI/WSyWD8ilxKI/AAAAAAAABPg/QkIWsSzQNlMcil448A6h4ug0DVu29bp5gCLcB/s320/received_2084806458412364.jpeg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Kinga ruhájára pedig az iskolájuk, a Bonifert Domonkos Általános Iskola emblémája került:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-_3QOYyOItq0/WSyWY5FqZAI/AAAAAAAABPk/iyZn8DqkHWcSb779hOrXXTuJOYISU9ligCLcB/s1600/received_2084806488412361.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1600" height="320" src="https://2.bp.blogspot.com/-_3QOYyOItq0/WSyWY5FqZAI/AAAAAAAABPk/iyZn8DqkHWcSb779hOrXXTuJOYISU9ligCLcB/s320/received_2084806488412361.jpeg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
A legérdekesebb azonban Kinga könyvespolca. Eredetileg a könyvek gerincére olyan regények címei kerültek volna, amelyek kötelező vagy ajánlott olvasmányok harmadik osztályban. Azonban meggondoltam magam, és inkább azoknak a barátoknak, ismerősöknek az írásaiból válogattam, akik átolvasták ,,A pormanó újabb kalandjai” kéziratát, és észrevételeikkel segítették a munkámat. A címek kiválasztásánál az volt az elsődleges szempont, hogy gyerekbarát olvasmánynak tűnjenek, hiszen a regények zöme valójában nem gyerekeknek íródott.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-FaVlWjQByHg/WSyWvdPG5jI/AAAAAAAABPo/yqjB6oQYaS4UAZ8UlpRvlSwME0xfKJsMACLcB/s1600/received_2084806548412355.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1600" height="320" src="https://4.bp.blogspot.com/-FaVlWjQByHg/WSyWvdPG5jI/AAAAAAAABPo/yqjB6oQYaS4UAZ8UlpRvlSwME0xfKJsMACLcB/s320/received_2084806548412355.jpeg" width="320" /></a></div>
<br />
Tükör:<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
A ,,Tükör” Fejes Szonja nagyszerű regénye, amelynek részleteit elolvashatjátok a Könyvmolyképző Kiadó Aranymosás pályázatának <a href="http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/tag/fejes-szonja" target="_blank">oldalán</a>. Szonja neve azoknak is ismerős lehet, akik figyelemmel követték a Terézanyu pályázatot, hiszen Szonja ott különdíjat kapott 2014-ben a ,,<a href="http://blvd.hu/boldogsag" target="_blank">Boldogság</a>” című írásáért.</div>
<br />
Évszakok:<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Nem sokra megyünk a barátaink segítsége nélkül. Így van ez az én esetemben is, hiszen különösen nagy hálával tartozom egyikőjüknek, Czene Áginak. Mivel Ági nem ír, ezért lánya, Noémi 10 évesen írt versének, az ,,Évszakoknak” a címét vettem kölcsön, és azt tettük fel Kinga polcára. </div>
<br />
Döme, a hóember:<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Az egyedüli történet a polcon, amely valóban mese, mégpedig Dér Adrienntől, akivel együtt dolgoztunk az ,,<a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/" target="_blank">Objektív a fiókból</a>” blogon. Adritól több mese és novella is olvasható az ,,<a href="http://irasokesamitasok.blog.hu/" target="_blank">Írások és ámítások</a>” nevű blogján.</div>
<br />
Beköszönt a tél:<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Susuk Melinda írása. Melinda nevével először a II. Aranymosás alatt találkoztam. A pályázaton a ,,<a href="http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/tag/s-m-kinda" target="_blank">Mindenség könyve</a>” című meséjével vett részt. Azóta együtt dolgoztunk az ,,Objektív” blogon, írásait megtalálhatjátok saját <a href="http://smkinda.blogspot.com/" target="_blank">blogján</a>.</div>
<br />
Erdőszélen:<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Az ,,Erdőszélen” Vass Attila novellája. Ő korábban A.G. Hawk néven írt. </div>
<br />
Az idő szélkereke:<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Horváth Hajnalka írása. Hajnival a Facebookon megtalálható ,,Világ bétái egyesüljetek” csoport hozott össze. Hajni egy nagyon nagy fantáziával és képzelőerővel megáldott író, első regénye remélhetőleg az idén megjelenik.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-FE6lSIzWoDY/WSyXReywNNI/AAAAAAAABPw/muuEmN-NIC4bL8Gacp36h91s_2HWOqeAACLcB/s1600/received_2084806811745662.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1600" height="320" src="https://2.bp.blogspot.com/-FE6lSIzWoDY/WSyXReywNNI/AAAAAAAABPw/muuEmN-NIC4bL8Gacp36h91s_2HWOqeAACLcB/s320/received_2084806811745662.jpeg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Az Aranymosás oldalán olvasható <a href="http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/ferenczi-szilvia-interju-9228.html" target="_blank">interjúban</a> elárulok még néhány részletet a könyvről – a kérdésekért köszönet <a href="http://igyneveldaregenyedet.blogspot.com/" target="_blank">Kozma Réká</a>nak, a könyv szerkesztőjének.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A könyv megtalálható a következő oldalakon is:</div>
<br />
<a href="http://pin.it/gmsRRyu" target="_blank">Pinterest</a><br />
<br />
<a href="http://moly.hu/konyvek/ferenczi-szilvia-a-pormano-ujabb-kalandjai" target="_blank">Moly</a><br />
<br />
<a href="http://goodreads.com/book/show/34928872-a-porman-jabb-kalandjai" target="_blank">Goodreads</a><br />
<br />SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-48391427090114836682017-01-19T22:35:00.001+01:002017-01-19T22:39:41.561+01:00A pormanó újabb kalandjai 2. fejezet(<a href="http://szilviaferenczi.blogspot.com/2016/12/a-pormano-ujabb-kalandjai-1-fejezet.html?m=1" target="_blank">1. fejezet</a>)<br />
<br />
2. fejezet<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
A pormanó és a kéményseprű visszaosontak a szobába. Vili először észre sem vette őket, csak az ereszlakó figyelt fel rájuk.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Tehát mégis a fürdés mellett döntöttetek – vigyorogott, amikor meglátta a két csuromvizes barátot. Ugyan egyikőjük sem lett teljesen tiszta, de a szőrgombóc bundájáról végre eltűnt a rózsaszín árnyalat.<br />
<a name='more'></a></div>
<div style="text-align: justify;">
– Rátok fért! – vett elő Vili két száraz zsebkendőt. – Ezzel megtörölhetitek magatokat – borított rájuk egyet-egyet. A lények azonban tovább hallgattak.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Mi az, megkukultatok? – pillantott ki az ereszlakó a kalapja alól. – Vagy elvitte a víz a hangotokat?</div>
A pormanó kelletlenül megszólalt:<br />
– Volt valaki a fürdőszobában.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Úgy érted, rajtatok kívül? – csodálkozott a cowboykalapos. A seprű bólintott.</div>
<div style="text-align: justify;">
– De kicsoda? – ugrott fel erre Vili. – Felébredtek anyáék?</div>
<div style="text-align: justify;">
– Nem – rázta a fejét a kéménylakó. – A mosdókagylóban álltunk, és egyszer csak valaki megnyitotta a csapot. Mire észbe kaptunk, már el is tűnt. Nem láttuk, ki lehetett az.</div>
Az ereszlakó töprengve nézett rájuk.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Valószínűleg egy csatornamanó volt. Az ő területük a fürdőszoba.</div>
Vili döbbenten fordult felé.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Egy csatornamanó? Egy másik manó is lakik itt?</div>
<div style="text-align: justify;">
– Nem. – Kalapos barátja fel-alá járkálva magyarázni kezdett. – Ebben a házban csak mi élünk. Egyébként sincs mindenhol csatornamanó.</div>
<div style="text-align: justify;">
– De akkor hogy került ide? – kottyantotta közbe a szőrgombóc, miközben a bundáját szárítgatta.</div>
<div style="text-align: justify;">
– A vízvezetékeken, a lefolyókon és a csatornákon át közlekednek. Így jutnak el egyik házból a másikba – fejtegette az ereszlakó. – Nem kell tőlük tartani, ártalmatlanok. </div>
<div style="text-align: justify;">
A pormanó erre csak egy horkantásszerű hanggal válaszolt.</div>
– Honnan jöhetett? – firtatta Vili.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Ezen a környéken tudtommal csak egy csatornamanó él – felelte lassan a cowboykalapos –, mégpedig a szomszéd utcában, Gizi néninél. </div>
<div style="text-align: justify;">
Mindenki olyan döbbenettel bámult az ereszlakóra, mintha azt közölte volna velük, hogy a kertben dinoszauruszok bóklásznak. </div>
<div style="text-align: justify;">
– Apa nagynénjénél? – ismételte meg Vili, mint aki nem jól hallotta. Barátja folytatta volna a magyarázatot, de odakintről zaj hallatszott, amire mind az ajtó felé fordultak.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Anyáék felébredtek. Bújjatok el, és tüntessétek el a zsebkendőket! – szólt rá Vili a többiekre, majd kiment a szobából.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-GH66f7Kh24w/WIEt_AmVtQI/AAAAAAAABOQ/WsmfeMe2pHw1iw3tnl9pxCsCquxrB28UgCLcB/s1600/received_2084806445079032.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://3.bp.blogspot.com/-GH66f7Kh24w/WIEt_AmVtQI/AAAAAAAABOQ/WsmfeMe2pHw1iw3tnl9pxCsCquxrB28UgCLcB/s320/received_2084806445079032.jpeg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Amikor visszatért, egy kisebb, de annál alaposabban megrakott tálcát tett le a padlóra. A pormanó rögtön előbújt az ágy alól, és kíváncsian közelebb húzódott. Bundája újra szürkés színt öltött, miután meghempergett az ágy alá behordott porban. A seprű és az ereszlakó is a tálca köré gyűltek. </div>
<div style="text-align: justify;">
– Hoztam reggelit – mutatott a fiú a tálcára. A szőrgombócot nem kellett biztatni, azonnal nekilátott az evésnek. </div>
<div style="text-align: justify;">
– Van egy rossz hírem – ült le melléjük Vili.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Micsoda? – kíváncsiskodott a pormanó teli szájjal. A kéményseprű felkapott egy almaszeletet és beleharapott.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Rendet kell raknom – nézett körbe a fiú. Valóban, játékok és könyvek hevertek szanaszét a padlón, ráadásul a pamacs is behordott néhány felesleges tárgyat az ágy alá. Az íróasztalra is ráfért némi takarítás.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Nem értem, miért – nyelt le egy falat vajas kiflit a szőrgombóc, miközben morzsák szóródtak a bundájára. – Jól néz ki a szobád. Igaz, még egy kis port nem ártana szétszórni.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ezt mondd anyának! Inkább én pakolok össze, minthogy ő találjon valami gyanúsat.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Például mit? – vett a kezébe az ereszlakó egy kis darab, kockára vágott sajtot.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Erre gondoltam – emelt ki Vili egy apró fadarabot az ágy lába mögül.</div>
– A csúzlim! – kiáltott fel a pormanó.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Még hogy a tiéd! Az enyém. A padlásról emelted el! – kapta ki a fiú kezéből a csúzlit a cowboykalapos. – Azt sem tudod, hogy kell használni! – intette le a pamacsot. </div>
<div style="text-align: justify;">
– Anya meghallja! – vetett véget a vitának Vili. A manók kelletlenül ugyan, de elcsendesedtek.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Hogy kezdjünk hozzá a rendrakáshoz? – firtatta a seprű.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Én kidolgozok egy tervet, ti pedig végrehajtjátok – dőlt hátra elégedetten a pormanó. </div>
<div style="text-align: justify;">
– Úgy tudtam, utálod a tisztaságot – értetlenkedett az ereszlakó.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Azt valóban nem tudom elviselni – simogatta kidomborodó pocakját a szőrgombóc –, de a rendrakás teljesen más.</div>
<div style="text-align: justify;">
Meglepően gyorsan haladtak a feladattal. Vili a könyveit tette vissza a polcra, ezalatt a fiú unszolására a pormanó kénytelen-kelletlen elmesélte rózsaszínné válásának történetét, amit eddig senki sem ismert a kéményseprűn kívül. </div>
<div style="text-align: justify;">
Az iskolai kalandjuk során a pormanó és a seprű megszomjazott, és egy italautomatából próbáltak üdítőt szerezni maguknak. A szőrgombóc állt a nyílásban és várta a poharat, míg a seprű a megfelelő gombot próbálta benyomni. A pohár helyett azonban egy adag málnalé ömlött a pamacsra, teljesen eláztatva a bundáját. Ráadásul a kéménylakó belegabalyodott az automata kábeleibe, így a pormanó kénytelen volt a segítségére sietni. De nagy igyekezetében lecsúszott a gépről, és beütötte magát a padlóba. Amikor a pormanó ehhez a részhez ért, mindenki hangosan felnevetett a szobában. Erre a szőrgombóc duzzogva bemászott az ágy alá.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-qglsUjRKySY/WIEuQ06NzEI/AAAAAAAABOU/g2AtmqY96nAdlcTmsZGS6CWzeBYbZ6RngCLcB/s1600/received_2084806451745698.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-qglsUjRKySY/WIEuQ06NzEI/AAAAAAAABOU/g2AtmqY96nAdlcTmsZGS6CWzeBYbZ6RngCLcB/s320/received_2084806451745698.jpeg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Kis idő elteltével Vili hasra vágta magát a padlón, és belesett hozzá. A pormanó egy pókhálóból készített függőágyban terpeszkedett, és alvást színlelt. </div>
<div style="text-align: justify;">
– Gyere ki! – A fiú igyekezett visszafojtani a nevetést. – Az autókat rakjuk rendbe.</div>
A pamacs rögtön kinyitotta a szemét.<br />
<div style="text-align: justify;">
– Látom, nem boldogultok nélkülem – mászott ki rögtön a függőágyból. Barátja feltette a polcra a játékautók mellé. A pormanó rögtön nekiveselkedett, hogy eltolja az egyiket, de hasra esett. Az ereszlakó elvigyorodott, miközben folytatta a ceruzák és zsírkréták szétválogatását. Eközben a kéményseprű az íróasztalról lehullott radírdarabkákat söprögette egy madártollal, de egyúttal össze is kormozta maga körül a padlót. A pamacs ránézett:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ennél sokkal jobban lehet kormozni. Megmutatom – azzal nekifogott, hogy lemásszon a polcról. Félúton Vili megfogta, és lesegítette.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Mit akarsz csinálni? – kérdezte gyanakvón.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Majd meglátod – tért ki a magyarázat elől a szőrgombóc, majd felkiáltott a cowboykalaposnak: – Gyere le hozzánk! Te pedig feküdj le! – nézett a kéményseprűre. Ezután az időközben leérkező ereszlakóhoz fordult: </div>
<div style="text-align: justify;">
– Te megfogod a lábát, én pedig a kezét.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Sejtem, hová akarsz kilyukadni – nevetett a cowboykalapos. Megragadták a kéménylakót, és elkezdték húzni a padlón. Hamarosan egy széles, kormos csíkot rajzoltak az íróasztal köré. Vili tehetetlenül bámulta őket. A rendrakásból egyre nagyobb felfordulás lett. A fiú közelebb lépett, hogy megállítsa őket.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ti meg mit műveltek? – szólt rájuk ekkor valaki. Mindenki döbbenten fordult hátra. </div>
<br />
<br />
<br />SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-10718780518420440372016-12-19T17:16:00.002+01:002017-01-19T22:45:54.079+01:00A pormanó újabb kalandjai 1. fejezet<div style="text-align: justify;">
A háttérben már készülnek a <a href="https://moly.hu/konyvek/ferenczi-szilvia-a-pormano-ujabb-kalandjai" target="_blank">pormanó második kötetének</a> illusztrációi. Addig is az elkövetkezendő hetekben megosztom veletek a mese első néhány fejezetét. (Figyelem: ez nem a végső változat. A könyvben nem pontosan ez fog megjelenni.)</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<a name='more'></a><br />
<br />
1. fejezet<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-GfcnoAIk6j4/WIErZHLFZtI/AAAAAAAABOE/cU5-czdvmCQRjWs5OQ15B7C8i0MphHToACLcB/s1600/received_2084806438412366.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://4.bp.blogspot.com/-GfcnoAIk6j4/WIErZHLFZtI/AAAAAAAABOE/cU5-czdvmCQRjWs5OQ15B7C8i0MphHToACLcB/s320/received_2084806438412366.jpeg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Hűvös márciusi hajnalra ébredt a környék. Néhány korán kelő autóbuszsofőrt és éhes verebet leszámítva szinte az egész város aludt még. A lakótelep mögött megbúvó utca sarkán egy barackszínű ház állt, amelynek kertre néző szobájában egy kilencéves fiú, Vili aludt. Nem volt egyedül. Párnáján két apró alakkal osztozkodott: egy rózsaszín, borzas szőrű manó és egy kicsi, fekete seprű feküdt mellette. A bozontos lény – aki nem volt más, mint egy pormanó – még mindig lehunyt szemmel oldalra fordult, és koszos lábát feldobta a fiú arcára. Az erre nagyot ásított, és felébredt. Azonnal elfintorodott, ahogy észrevette az apró, piszkos talpat. Lesöpörte magáról, és kiugrott az ágyból. Átlépett néhány, a szőnyegen heverő játékon, és kinyitotta az ablakot. Rögtön megborzongott a kora reggeli hidegtől. Már majdnem visszafeküdt, amikor furcsa zajra lett figyelmes kintről, ezért kíváncsian kihajolt az ablakon. </div>
<div style="text-align: justify;">
A ház falán futó ereszben valaki lefelé száguldott, de olyan gyorsan, hogy időnként beverte magát a csőbe, és ilyenkor dühösen felkiáltott. Amikor végül földet ért, kidugta csizmás lábát az eresz alján, kinyomta magát, és felegyenesedett. Alig egy arasznyi magas, furcsa kinézetű alak volt. Drapp pulóvert, bőrből készült mellényt és fekete farmernadrágot viselt. Vili figyelte, ahogy óvatosan kiles cowboykalapja karimája alól, majd elfut az ablak alá. Ott feldobta a lasszóját, felkapaszkodott, és hamarosan már a párkányon állt. </div>
<div style="text-align: justify;">
– Ereszlakó! – köszöntötte a fiú örömmel, miközben arrébb húzódott, hogy barátja be tudjon ugrani a szobába.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Szép jó reggelt! – biccentett a cowboykalapos.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Még csak hajnal van – hallották meg ekkor a pormanó álmos hangját az ágy felől. </div>
<div style="text-align: justify;">
Vili hátrafordult. Az elmúlt napokban sok mindenen keresztülment, de a legfontosabb ezek közül az volt, hogy megismerte házuk három, titokzatos lakóját. Összetalálkozott a piszkosfehér pormanóval, aki a málnalének köszönhetően – ami nemrég ráömlött és beszínezte a bundáját – úgy nézett ki, mint egy darabka kilapított, rózsaszínű vattacukor. A pamacs dolga volt a házban, hogy összekoszolja a szobákat, valamint porral szórja be a padlót és a polcokat. A fiú ismeretséget kötött a kormos kéményseprűvel is, aki egy fekete üvegmosó kefére emlékeztetett, és a kéményt tartotta tisztán. </div>
<div style="text-align: justify;">
A harmadik manó, aki az imént az ablakon keresztül érkezett, nem volt más, mint a vadnyugati külsejű ereszlakó, aki a ház ereszében élt, és onnan dobálta ki az elszáradt faleveleket. A cowboykalapos most letelepedett az íróasztalra, ahol hosszú lasszóját tekerte össze.</div>
<div style="text-align: justify;">
Vili vetett egy pillantást az órára: alig múlt hat. Már éppen vissza akart feküdni, amikor észrevette, hogy a pormanó időközben bemászott az ágy alá. A fiú azt hitte, barátja tovább fog aludni, de tévedett. A pormanó éktelenül hamis dalolászásba kezdett, bár az ének dallama ismerősnek tűnt. Vili gyorsan befogta a fülét, és a kéménylakóra bámult, aki boldogan csatlakozott a szőrgombóchoz:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Cifra palota, zöld az ablaka...</div>
<div style="text-align: justify;">
A fiú hitetlenkedve rázta a fejét:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ezt meg kitől tanultátok?</div>
<div style="text-align: justify;">
A kormos lény rámutatott az ereszlakóra, de eközben egy pillanatra sem hagyta abba a dalolást.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Az iskolában hallottam tegnap, amikor ott ragadtunk, hogy megkeressük a pormanót és a seprűt – vont vállat a cowboykalapos. – Megtanítottam a többieknek hazafelé jövet.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Hagyjátok abba! – kérte őket Vili.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Miért? – dugta ki a pormanó a fejét az ágy alól.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Mert rossz hallgatni. Korán van, jó lenne még aludni. Anyáék is felébredhetnek.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ti sem énekeltetek valami csodásan az órán – vágott vissza az ereszlakó. A fiú tovább ellenkezett, de a többiek teli torokból folytatták. A cowboykalapos felállt, és büszkén vezényelni kezdte a kéttagú kórust.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Akik jól akarnak énekelni, a zuhany alá állnak – vetett véget a hangzavarnak Vili.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Miért? – tekintett rá gyanakodva a ragacsos bundájú pormanó.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Mert attól szebb lesz a hangjuk – nyitotta ki a fiú a szekrényt, hogy ruhát keressen magának. Nem mert ránézni a többiekre, nehogy a többiek az arckifejezését látva rájöjjenek arra, hogy füllentett. A zuhanytól természetesen senkinek sem lesz jobb a hangja, de Vili úgy döntött, kockáztat. Hátha elhiszik, amit mondott, és megszabadul ettől a nyivákoló kórustól. Ha pedig a pormanó véletlenül megnyitja a csapot, akkor végre megfürdik, és ráadásul tiszta is lesz.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Rendben. De ha véletlenül vizes leszek és megfázom, ne hibáztassatok! Hajszárítás pedig kizárva! – emelte fel pormanó tiltakozón a kezét. Vili megadóan legyintett: neki csak az számított, hogy a barátjáról lejöjjön az a ragacsos lötty. </div>
<div style="text-align: justify;">
– Boldogultok egyedül? – kérdezte két cimboráját, de a kéményseprű már húzta is maga után a pamacsot. Az ereszlakó vigyorogva nézett utánuk. Amikor becsukódott az ajtó, elismerően kacsintott Vilire:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ügyesen behúztad őket a csőbe! </div>
<br />
***<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-JsOuh7FJ7Fs/WIErKY59B0I/AAAAAAAABOA/7WnZIjHvmP0YNbLtBfxyS9JwOoCo-CAvwCLcB/s1600/received_2084806435079033.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://3.bp.blogspot.com/-JsOuh7FJ7Fs/WIErKY59B0I/AAAAAAAABOA/7WnZIjHvmP0YNbLtBfxyS9JwOoCo-CAvwCLcB/s320/received_2084806435079033.jpeg" width="320" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A tágas fürdőszoba ablaka szerencsére elég fényt engedett be ahhoz, hogy látni lehessen már ezekben a korai órákban is. Miután beléptek a nyitva felejtett ajtón, a pormanó kérdőn meredt a seprűre:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Most hogyan tovább?</div>
<div style="text-align: justify;">
– A zuhany túl veszélyes – mutatott a kéménylakó a tusolóra. A szőrgombóc egyetértően bólintott.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Remélem, nem a WC-re gondoltál – aggodalmaskodott. Társa megrázta a fejét:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Irány a mosdókagyló! Ugorj a hátamra!</div>
<div style="text-align: justify;">
Rövid mászás következett, majd hamarosan a kagyló szélén egyensúlyoztak.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Remélem, nem esek bele – méregette a lefolyót a pormanó.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Nem fogsz, rács védi – nyugtatta meg a seprű, majd a perem mentén óvatosan a csaphoz araszolt. Szőrös barátja még mindig tétován álldogált.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Most énekelünk, vagy a lefolyókról diskurálunk? – türelmetlenkedett a kéménylakó.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Éneklünk – bólintott a manó. A seprű megmarkolta a csapot, és a következő pillanatban onnan lógott fejjel lefelé. Leugrott, majd a kagyló aljában felállt.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Fogalmam sincs, ez hogy fog segíteni a hangunkon – mormogta tanácstalanul, miközben a csapot nézegette.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Én hogy másszak le? – bosszankodott a pormanó. – Szerinted tornászbajnok vagyok?</div>
<div style="text-align: justify;">
– Csússz le! Úgy a legegyszerűbb.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Akkor kapj el! – A szőrgombóc a következő pillanatban már iramodott is lefelé. Sikeresen elgázolta barátját, így hamarosan egymáson elterülve feküdtek a kagyló aljában. A pormanó gyorsan felült.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Nem akarok sok időt itt tölteni, még a végén vizes leszek. Szerintem vágjuk bele minél hamarabb! </div>
<div style="text-align: justify;">
Hamarosan az egész fürdőszoba a ,,Cifra palotától'' visszhangzott.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Érzel valami javulást? – érdeklődött néhány perc múlva a seprű.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Szerintem ugyanolyan remekül éneklünk, mint a szobában – felelte magabiztosan a szőrgombóc. Barátja nem tűnt ennyire elégedettnek.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Lehet, hogy meg kellene nyitni? – töprengett a csapra mutatva.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Azt akarod, hogy vizesek legyünk? – háborodott fel a pormanó. – És tiszták?! </div>
<div style="text-align: justify;">
– Nem ártana! – hallottak meg ekkor egy ismeretlen, vékony hangot a fejük felett. Mire megnézhették volna, ki az, hideg vízsugár folyt a nyakukba.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Cifra manócska, vizes a nyaka – énekelte gúnyosan az a valaki, miközben még jobban megnyitotta a csapot, majd szélsebesen eliszkolt. A két barát döbbenten álldogált a kagylóban. Mire a kéménylakó felhúzta magát, és elzárta a vizet, az ismeretlen már sehol sem volt. </div>
– Ez meg ki lehetett? – didergett a csapzott bundájú pormanó.<br />
– Fogalmam sincs – tárta szét a karját a seprű, miközben a bundájából csöpögő víz fekete csíkokat rajzolt a mosdókagylóra.<br />
<br />
<a href="http://szilviaferenczi.blogspot.com/2017/01/a-pormano-ujabb-kalandjai-2-fejezet.html?m=1" target="_blank">2. fejezet</a>)<br />
<br />SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-54163545307805002862016-11-15T12:00:00.000+01:002016-11-15T12:00:07.326+01:00Csipogó pornyuszik<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-WNkFTYNlGM4/WCrp3QtTy6I/AAAAAAAABMk/LNrod32BY088VlW8jFWXRYR1HjT6tsA4QCLcB/s1600/let%25C3%25B6lt%25C3%25A9s%2B%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://1.bp.blogspot.com/-WNkFTYNlGM4/WCrp3QtTy6I/AAAAAAAABMk/LNrod32BY088VlW8jFWXRYR1HjT6tsA4QCLcB/s1600/let%25C3%25B6lt%25C3%25A9s%2B%25281%2529.jpg" /></a></div>
<br />
,,A pormanó újabb kalandjai” végre felkerült a Könyvmolyképző márkabolt <a href="http://konyvmolykepzo.hu/products-page/konyv/ferenczi-szilvia-a-pormano-ujabb-kalandjai-7597" target="_blank">oldalára</a>, sőt, a <a href="https://moly.hu/konyvek/ferenczi-szilvia-a-pormano-ujabb-kalandjai" target="_blank">moly</a>.hu-n is megtalálható. Illusztrációkat egyelőre nem tudok mutatni, de addig is megnézhetitek Beth Tomashek és Sam Wade rövid animációs filmjét a ,,csipogó pornyuszikról” (Dust Buddies). :)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/mZ6eeAjgSZI/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/mZ6eeAjgSZI?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-8006568158688603442016-10-26T16:52:00.001+02:002016-10-26T16:52:09.534+02:00Romana<div style="text-align: justify;">
Amikor a Romana magyar kiadásába pormanót írnak Cookie Monster helyett... :)</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-qUPPvqkTt2k/WBDC0VLz4VI/AAAAAAAABME/k8Q_kCjzrbEbsm5KiZZPZGGltbJp1ayiQCLcB/s1600/received_562910940564590.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="239" src="https://3.bp.blogspot.com/-qUPPvqkTt2k/WBDC0VLz4VI/AAAAAAAABME/k8Q_kCjzrbEbsm5KiZZPZGGltbJp1ayiQCLcB/s320/received_562910940564590.jpeg" width="320" /></a></div>
<br />SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-87303851173903773212016-07-01T14:25:00.001+02:002016-10-26T16:52:36.537+02:00<h2 style="text-align: center;">
Az Objektívről szubjektíven :)</h2>
<br />
<div style="text-align: justify;">
2015. áprilisa. Ez volt az a hónap, amikor <a href="http://smkinda.blogspot.hu/" target="_blank">Susuk Melindával</a> interjúkészítésre adtuk a fejünket. Akkor még nem is sejtettük, hogy bő egy évvel később már több, mint harminc interjú lesz az oldalunkon. Ezúttal is köszönjük mindenkinek, aki szóba állt velünk, és – talán meglepő módon – azoknak is, akik visszautasítottak bennünket. </div>
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
Az elutasítások miatt így új interjúalanyok után kellett néznünk, és olyanokkal ismerkedhettünk meg, akikkel amúgy lehet, hogy nem. (Azokról, akik értetlenkednek a felkérésünk láttán, húzzák a válaszadást, majd eltűnnek a ködben, most inkább nem beszélnék. :) ) Egyúttal köszönjük mindenkinek, aki olvassa a blog bejegyzéseit. :)</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Idén két új taggal bővültünk: <a href="http://petohazi-emese-kepei.eoldal.hu/" target="_blank">Petőházi Emese </a>és <a href="http://irasokesamitasok.blog.hu/" target="_blank">Dér Adrienn</a> csatlakoztak hozzánk. Segítségükkel látványosan felgyorsult a blog élete. A másik változást az jelentette, hogy a saját blogjaink helyett új oldalra költöztettük az interjúkat, az ,,Objektív a fiókból” pedig több fórumon is követhető (<a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/" target="_blank">blog</a>, <a href="http://www.twitter.com/objektivfiokbol" target="_blank">Twitter</a>, <a href="http://www.instagram.com/objektivafiokbol" target="_blank">Instagram</a>, <a href="https://plus.google.com/u/0/117605132301718830744" target="_blank">G+</a>, <a href="http://www.facebook.com/objektivafiokbol" target="_blank">Facebook</a>, <a href="https://www.bloglovin.com/blogs/objektiv-a-fiokbol-14975977" target="_blank">Bloglovin</a>).</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Legelső interjúnkat <a href="http://smkinda.blogspot.hu/2015/04/kae-westa-interju.html" target="_blank">Kae Westával</a> készítettük, sőt, azóta már <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/04/kerdeztunk-kae-westa.html?m=1" target="_blank">dupláztunk</a> is vele. Kae, ezúton is köszönjük, hogy szóba álltál velünk, és vállaltad, hogy rajtad kísérletezzünk. :)</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A legváltozatosabb kérdéseket <a href="http://szilviaferenczi.blogspot.com/2015/05/interju-racz-stefan-tiborral.html" target="_blank">Rácz-Stefán Tibortól</a> kérdezhettünk (ő szintén válaszolt a kérdéseinkre <a href="http://smkinda.blogspot.hu/2015/10/kerdeztunk-racz-stefan-tibor.html" target="_blank">másodszor</a> is), valamint a meseterápiával is foglalkozó írótól, <a href="http://szilviaferenczi.blogspot.com/2015/05/a-g-hawk-kal-az-irasrol-meseterapiarol.html?" target="_blank">A. G. Hawktól.</a> Mindketten olyan sok mindennel foglalkoznak, hogy egy interjú szinte kevés arra, hogy mindenre kitérjünk. </div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-e8pxJfV1X48/V3VcefbOQXI/AAAAAAAABCg/gEwuXxpqN8QUJ6dIAC5IZRUcig4cneMngCLcB/s1600/IMG_2439.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://3.bp.blogspot.com/-e8pxJfV1X48/V3VcefbOQXI/AAAAAAAABCg/gEwuXxpqN8QUJ6dIAC5IZRUcig4cneMngCLcB/s320/IMG_2439.JPG" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Legfiatalabb interjúalanyunk egy költőnő, <a href="http://smkinda.blogspot.hu/2015/04/biro-krisztina-interju.html?m=1" target="_blank">Bíró Krisztina</a> volt. A legrövidebb válaszadó címét első külföldi interjúalanyunk, <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/02/kerdeztunk-andy-weir-interju.html?m=1" target="_blank">Andy Weir</a>, ,,A marsi” írója kaphatná meg, a dobogó második fokára pedig a kanadai <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/06/tancora-yukon-partjan-marilyn-jensen.html" target="_blank">Dakhká Khwáan</a> észak-amerikai indián néptáncegyüttes vezetője, Marilyn Jensen kerülhetne. :) A leghosszabb válaszokkal <a href="http://smkinda.blogspot.hu/2015/11/kerdeztunk-pusztai-andrea-interju.html" target="_blank">Pusztai Andrea</a>, a Bizánc írónője örvendeztetett meg bennünket. Ezt a jó szokásodat tartsd meg a jövőben is, Pandi! :)</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A legkomolyabb interjúnkat <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/03/kerdeztunk-gideon-greif.html?m=1" target="_blank">Gideon Greif </a>izraeli történésszel, a ,,Könnyek nélkül sírtunk” c. könyv írójával készítettük, aki több-kevesebb türelemmel viselte, hogy rendszeresen elírjuk a nevét. :)<br />
<br />
A leghumorosabb interjúalany címét <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/05/egy-celeb-arnyekaban-interju.html?m=1" target="_blank">Archibáld</a>, az óriás uszkár kaphatná. Ő az, aki Nózi (azaz József), a rendőrkutya árnyékában ,,tengeti a mindennapjait”. Hogy a sajtópert elkerüljük, Nózival is készítettünk egy interjút. ,,Szerény” <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/07/a-szereny-rendorkutya-megszolal-interju.html?m=1" target="_blank">válaszait</a> jövő héten olvashatjátok a blogon. :)<br />
<br />
A ,,legcivilebb” interjúnk egy <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/01/egy-nyomozot-kerdeztunk.html?m=1" target="_blank">nyomozóval</a> készült, míg a legsegítőkészebb interjúalanyunknak az amerikai krimiíró, <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/03/kerdeztunk-lawrence-block.html?m=1" target="_blank">Lawrence Block </a>bizonyult, aki a twitter üzeneteinkre is magyarul válaszol. :)</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A legbénább kérdéssorral – amit valaha is sikerült összeállítanunk – <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/02/kerdeztunk-bodor-attila.html?m=1" target="_blank">Bodor Attila</a> meseírót jutalmaztuk. Attilának ezúton is köszönjük, hogy remek válaszaival megmentette az interjút. :)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-dHruG7Z9VfM/V3Vf2uFkQhI/AAAAAAAABCs/znYTvR61EZY5LcZDCWdQ-EMX4MQfc_hCgCLcB/s1600/manokafiokbol%2B-%2BCopy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://4.bp.blogspot.com/-dHruG7Z9VfM/V3Vf2uFkQhI/AAAAAAAABCs/znYTvR61EZY5LcZDCWdQ-EMX4MQfc_hCgCLcB/s320/manokafiokbol%2B-%2BCopy.jpg" width="259" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A második legnagyobb nézettséget <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/05/a-sarkany-almaba-harapott-norbert.html" target="_blank">Norbert Winney,</a> az Athenaeum Kiadó írója érte el, míg kiadóbeli írótársa, <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/04/kerdeztunk-jandacsik-pal.html?m=1" target="_blank">Jandácsik Pál </a>rávette a bárányokat arra, hogy ne hallgassanak tovább. :) A legdarkabb cowboykalapos <a href="http://smkinda.blogspot.hu/2015/07/kerdeztunk-bakti-viktor.html" target="_blank">Bakti Viktor </a>(bár a legszeretetreméltóbb cowboykalapos továbbra is az ereszlakó marad :) ).</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://szilviaferenczi.blogspot.com/2015/08/demi-kirschner-interju.html" target="_blank">Demi Kirshner</a>, a Könyvmolyképző Kiadó írója még mindig arra kér bennünket, hogy öljük meg a főszereplőjét, mialatt <a href="http://szilviaferenczi.blogspot.com/2015/08/interju-felkai-adammal.html?m=1" target="_blank">Felkai Ádám </a>továbbra is életveszélynek kitéve utazik a 4-6-oson. <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/02/kerdeztunk-bessenyei-gabor.html?m=1" target="_blank">Bessenyei Gábor</a> a görög istenekkel kávézik, és megpróbálja velünk együtt megtanulni <a href="http://smkinda.blogspot.hu/2015/08/craz-interju.html" target="_blank">Craz</a> kimondhatatlan blogjának a nevét. :)</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Válaszadásra kértünk egy Lengyelországban élő magyar írót, <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/02/kerdeztunk-szaszko-gabriella.html?m=1" target="_blank">Szaszkó Gabriellát</a>, majd elkértük <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/05/babeli-zurzavar-es-foldevok-moskat_79.html?m=1" target="_blank">Moskát Anita </a>finom földlevesének a receptjét (jól megy hozzá Andy Weir krumplihéj teája :) ).</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Egy egyszerű kérdezz-feleleknek indult az interjúnk <a href="http://szilviaferenczi.blogspot.com/2015/06/interju-palasthy-agnessel.html?m=1" target="_blank">Palásty Ágnes</a>sel, de végül sokkal többet tudtunk meg róla, mint amire számítottunk. Az első festőművész/illusztrátor interjúalanyunk <a href="http://szilviaferenczi.blogspot.com/2015/11/szimonidesz-kovacs-hajnalka.html?m=1" target="_blank">Szimonidesz Kovács Hajnalka</a> volt – ő illusztrálta többek között Bodor Attila ,,A ló, aki édességet tüsszentett” c. könyvét. A meséről remélhetőleg hamarosan hozunk egy <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/07/egy-tusszento-lo-beszelo-tulipanok-es.html?m=1" target="_blank">ajánló</a> is.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Őt követte egy díszlettervező/grafikus/zeneszerző/bárzongorista, <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/01/kerdeztunk-raduly-csaba.html?m=1" target="_blank">Ráduly Csaba</a>, aki nem mellesleg ,,A pormanó felbukkan” illusztrátora is. Első iparművészekkel készült interjúnkat a <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/04/kerdeztunk-legendland.html?m=1" target="_blank">LegendLand</a> Dolls tulajdonosainak köszönhetjük, míg első meglepetésünket, egy ,,Objektíves” rajzot <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/04/kerdeztunk-daniel-wallace.html?m=1" target="_blank">Daniel Wallace</a> írótól kaptuk.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/04/kerdeztunk-bud-spencer-carlo-pedersoli.html?m=1" target="_blank">Bud Spencerrel</a> áprilisban még egy római interjúkészítés lehetősége is felmerült. A héten megdöbbenéssel értesültünk a haláláról.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Első ,,technikai” interjúnk a <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/02/kerdeztunk-sass-andras-maxin10sity.html?m=1" target="_blank">Maxin10sity</a> elnevezésű video mapping céggel történt. Reménykedünk benne, hogy egyszer eltölthetünk egy napot <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/03/kerdeztunj-horvath-zoltan.html?m=1" target="_blank">Horváth Zoltán</a>nal, aki olyan filmek berendezője, mint a ,,Die Hard – Drágább, mint az életed” és a ,,Mentőexpedíció”. Természetesen <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/03/kerdeztunk-limara.html" target="_blank">Limara</a> konyhájába is szívesen bekukkantanánk. :)</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/06/macskak-cirkusz-es-idoutazas-interju.html?m=1" target="_blank">Kozári Dorka </a>elkalauzolt bennünket a macskák és a cirkuszok világába, míg <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/06/zoknilesen-deme-laszlo-iroval.html?m=1" target="_blank">Deme Lászlóval</a> zoknivadászatba fogtunk. :)</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Eddigi legnépszerűbb interjúnkat a Rumini illusztrátorának, <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/kalandozasok-zuzmagyarmaton-es.html?m=1" target="_blank">Kálmán Annának </a>köszönhetjük. Anna még egy ,,Manók a fiókból” rajzzal is meglepett bennünket, amit még egyszer köszönünk. :)</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A héten pedig újabb interjú került fel az oldalra, nem mással, mint <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/06/nemzetvedelemtol-modellszakmaig-interju.html" target="_blank">Winkler Péter </a>légvédelmi rakétairányítóval. :) :)</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-KFAFZoYxzbg/V3V7a42Dz2I/AAAAAAAABDM/eRQXbtcAFyUB1-FAUP9KzA6O-0OmX60jACLcB/s1600/received_516272705228414.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="221" src="https://2.bp.blogspot.com/-KFAFZoYxzbg/V3V7a42Dz2I/AAAAAAAABDM/eRQXbtcAFyUB1-FAUP9KzA6O-0OmX60jACLcB/s320/received_516272705228414.jpeg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<h2 style="text-align: center;">
A pormanóról objektíven :)</h2>
<br />
<div style="text-align: justify;">
,,A pormanó felbukkan” tavaly decemberben jelent meg. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki szakított rá időt, és elolvasta. Időközben már gyűlnek az olvasói vélemények. Ezek megtalálhatók a Blogturné Klub állomásain, de a könyv fent van a <a href="https://moly.hu/konyvek/ferenczi-szilvia-a-pormano-felbukkan" target="_blank">moly.hu</a>-n (itt egy kihívásba is be lehet kapcsolódni) és a <a href="https://www.goodreads.com/book/show/28259255-a-porman-felbukkan" target="_blank">Goodreads</a>-en is, illetve valamennyire követhető az <a href="http://www.instagram.com/ferenczi.szilvia" target="_blank">Instagramon</a> és a <a href="https://plus.google.com/101229794568312797063" target="_blank">G+</a> oldalon. Kimaradt jelenetek és egyéb részek megtalálhatók itt, a blogon, akárcsak a háttérinformációk, amik nem feltétlenül derülnek ki a könyvből.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A mese folytatása, ,,A pormanó újabb kalandjai” túl van a szerkesztésen – ezúton is köszönet <a href="http://igyneveldaregenyedet.blogspot.com/" target="_blank">Kozma Réká</a>nak :) –, remélhetőleg idén megjelenik. Ebben a kötetben ismerkedhetünk meg közelebbről az első részben még csak emlegetett szemétledobó lakójával, illetve egy új szereplővel, de Gizi néni is felbukkan, hogy <a href="http://szilviaferenczi.blogspot.com/2016/06/a-fiu.html?m=1" target="_blank">szerelmeslevelet</a> adjon át Vilinek. :) Néhány mondatos részletek már olvashatók a blogon, később pedig hosszabb részek is fel fognak kerülni a meséből.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-dR6ncWsAeCs/V3V7qGdKDPI/AAAAAAAABDU/Hm4xUcgGRYQ2ixpXdbPjR15qj5bFJ63xwCLcB/s1600/received_1852293314997014.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://2.bp.blogspot.com/-dR6ncWsAeCs/V3V7qGdKDPI/AAAAAAAABDU/Hm4xUcgGRYQ2ixpXdbPjR15qj5bFJ63xwCLcB/s320/received_1852293314997014.jpeg" width="318" /></a></div>
<br /></div>
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" height="35" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Fszilviaferenczi.blogspot.hu%2F2016%2F07%2Faz-objektivrol-szubjektiven.html&width=450&layout=standard&action=like&show_faces=false&share=false&height=35&appId" style="border: none; overflow: hidden;" width="450"></iframe>SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-88671441087599138652016-06-06T00:23:00.000+02:002016-07-10T22:42:18.030+02:00A pormanó újabb kalandjai – részlet<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/--BXHpSv9BHk/V1SmCejJGVI/AAAAAAAABBk/_ie2jR87mGYZ_wyLhmk0qZ5gJZ96Ff2AQCLcB/s1600/szerelmeslev%25C3%25A9l-23-025-dd.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="239" src="https://1.bp.blogspot.com/--BXHpSv9BHk/V1SmCejJGVI/AAAAAAAABBk/_ie2jR87mGYZ_wyLhmk0qZ5gJZ96Ff2AQCLcB/s320/szerelmeslev%25C3%25A9l-23-025-dd.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: xx-small;"> (recept-oldal.hu)</span><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
,,A fiú [...] a tányérjára tett egy szelet háromszög alakú, lekvárral töltött süteményt. Remélte, hogy eltalálta a pormanó ízlését.</div>
<a name='more'></a>Éppen azon tűnődött, hogyan adhatna belőle a párnák mögött meglapuló barátjának, amikor a néni újra megszólalt:<br />
<div style="text-align: justify;">
– Nem csodálom, hogy ezt választottad – bökte oldalba Vilit, mintha valami izgalmas titokról lenne szó. – Szerelmeslevélnek hívják.</div>
<div style="text-align: justify;">
A fiú nem értette, hogy ez miért olyan fontos. Jobb híján beleharapott a süteménybe.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Az a kislány igazán csinos – duruzsolta tovább Gizi néni. Vili rosszat sejtve nyelte le a falatot. – Illik hozzád – fejezte be kuncogva a néni a mondandóját. A fiú elhűlve pillantott fel. Apa láthatóan egy kókuszos süteménnyel birkózott, míg anya kérdőn nézett rá. Vili úgy gondolta, ha csendben marad, megússza ezt az egészet. Inkább harapott még egyet a süteményből.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Milyen kislány? – tette fel anya a rettegett kérdést, miközben a kávéját kavargatta kitartóan. A kanál mostanra teljesen elszédülhetett a csészében.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Hosszú, barna copfos. Nagyon csinos – lelkesedett Gizi néni. – A múltkor egész hosszasan elbeszélgettél vele a házuk előtt, drágám – tett egy pohár üdítőt Vili elé az asztalra. – Hazakísérted a kis barátnődet?</div>
<div style="text-align: justify;">
A fiút rögtön köhögő roham fogta el, ezért letette a tányért maga mellé. Azt szerencsére egyik felnőtt sem vette észre, hogy egy szőrös kis kéz – kihasználva, hogy mindenki Vilire figyel – kinyúl, és maga felé húzza a sütemény maradékát. A fiú a szeme sarkából még látta, ahogy szerelmeslevél eltűnik az egyik díszpárna mögött.”</div>
<br />
(A pormanó újabb kalandjai – részlet)<br />
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" height="35" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Fszilviaferenczi.blogspot.hu%2F2016%2F06%2Fa-fiu.html&width=450&layout=standard&action=like&show_faces=false&share=false&height=35&appId" style="border: none; overflow: hidden;" width="450"></iframe>
SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-51349023901227991272016-06-06T00:16:00.001+02:002016-07-10T22:40:43.729+02:00,,A pormanó felbukkan” (kimaradt/átírt jelenet)<h2>
,,A pormanó felbukkan” </h2>
(kimaradt/átírt jelenet)<br />
<br />
A tisztítóeszközök között<br />
(4. fejezet után)<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Reggel a pormanó nagyon későn ébredt. Körülnézett a szobában, de egyedül volt. Kiosont a résnyire nyitva hagyott ajtón át. Csend volt mindenütt. A szőrgombóc elvigyorodott:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Enyém az egész ház! Ideje egy kicsit felbolygatnom a rendet!<br />
<a name='more'></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Lassan elindult, a folyosó egyik rövid szakaszához érve azonban megtorpant. Egy ismerős ajtó magasodott előtte. A manó már elég régóta élt itt ahhoz, hogy tudja, mit találhat odabent.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ez az ellenségeim területe – húzta el a száját. Némi tétovázás után döntött, bemászik: lehasalt a padlóra, és átnyomta magát az ajtó alatti szűk résen. Átérve rögtön oldalra húzódott, és meglapult a fal mellett. Óvatosan elindult a fal mellett, hogy megszemlélje az odabent tartózkodókat. Odalépett az elsőhöz: egy seprű volt az, mellette hű társa hevert, a lapát. A manó többször is rákerült már egy seprű keféjére, de mindig szerencsésen le tudott mászni róla. A lapátot viszont egyáltalán nem kedvelte, mert onnan egyenesen a szemetesbe került.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ezután egy kisebb polc következett. A pamacs felmászott rá, majd rögtön hasra vágódott. Lassan arrébb kúszott, hogy megszemlélje egy másik ellenségét, a portörlő ruhát. Nem volt annyira veszélyes, mint a porszívó, de ha a ruhát bevizezték, akkor az a manó számára felért egy mosdással. A szőrgombóc a polcról letekintve felszisszent: egy felmosó vödröt látott, benne pedig egy felmosó rongyot. Ha egy pormanó a vödörbe került, csak nehezen tudott kimászni onnan. Meg kellett kapaszkodnia a rongyban, a padlóra érkezve pedig vizes bundával elszaladnia és fedezéket keresnie.</div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-NgZpdnyQde8/V1SkBmlSdpI/AAAAAAAABBU/xD2zTU8OJsUqEF9i0fGfoG-WBgWVGD41gCLcB/s1600/res_4f4ea0ab69569dfa251b1de0e1ed2a8e_350x350c_9v3f.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://2.bp.blogspot.com/-NgZpdnyQde8/V1SkBmlSdpI/AAAAAAAABBU/xD2zTU8OJsUqEF9i0fGfoG-WBgWVGD41gCLcB/s320/res_4f4ea0ab69569dfa251b1de0e1ed2a8e_350x350c_9v3f.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: xx-small;"> (emag.hu)</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A vödör most üresen állt, a felmosórongy pedig szárazon hevert rajta. A manó leugrott a rongyra, de eltévesztette, és a vödörbe esett. Mérgesen dörzsölgette a hátsóját. Megpróbált felkapaszkodni a vödör falán, de lecsúszott. Ekkor meglátta, hogy a felmosórongy széle belelóg a vödörbe. Ezen felmászhatok, könnyebbült meg a pormanó. Felugrott néhányszor, de nem érte el a rongyot.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Mintha túl nagy lenne a pocakom – sóhajtotta. Bűnbánóan gondolt vissza arra, hogy mennyit evett az utóbbi időben. A pormanó nem volt válogatós, és sok mindent hajlandó volt megenni. Azzal sem törődött, hogy az ennivaló piszkos-e vagy sem, a kezét pedig soha nem mosta meg evés előtt. Evés után pedig egyszerűen csak beletörölte a bundájába. Abban pedig egyáltalán nem hitt, hogy fognyüvő manók léteznek, és a fogmosás elsumákolása esetén tönkreteszik a fogait. Hiszen még egyetlen egy ilyen manót sem láttam, ingatta a fejét. Most azonban még egy fognyüvő manó segítségének is örült volna.</div>
<div style="text-align: justify;">
A pamacs újra felugrott, de ismét visszaesett. Mérgében belerúgott a vödör oldalába.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Aúúú! – dörzsölgette lábujjait. Ismét felnézett a rongyra. Kissé megrogyasztotta a lábát, kinyújtotta karját, és minden erejét beleadva felugrott.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Sikerült – kiáltotta, amikor végre ott himbálózott a rongyba kapaszkodva. Megragadta a vödör szélét, és egy pillanat múlva már rajta állt. Innan két út vezetett lefelé: vagy leugrik a padlóra, vagy a vödör mellett álló porszívó csövére ugrik rá, amely jóval közelebb volt, mint a padló. De mégiscsak a porszívóról volt szó! A pormanó még így, kikapcsolt állapotában sem bízott benne. Töprengve nézte a gépet, ami most mozdulatlanul állt ott.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-yFRz4wcWUOs/V1SjkXXJO2I/AAAAAAAABBM/lEASP_SpY2sM2q5cghanV5Nq471ieNIDQCLcB/s1600/let%25C3%25B6lt%25C3%25A9s%2B%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://4.bp.blogspot.com/-yFRz4wcWUOs/V1SjkXXJO2I/AAAAAAAABBM/lEASP_SpY2sM2q5cghanV5Nq471ieNIDQCLcB/s1600/let%25C3%25B6lt%25C3%25A9s%2B%25281%2529.jpg" /></a> </div>
<span style="font-size: xx-small;"> (tisztasag.wordpress.com)</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A szőrgombóc nagyot rugaszkodott és leugrott, egyenesen a csőre. Mint annyiszor, most is elszámította az ugrást, és túl gyorsan esett le. Meg tudta ragadni a csövet, de megtartani magát mér nem tudta. Elkezdett lefelé csúszni. Először csak néhány centimétert csusszant, majd a következő pillanatban teljes sebességgel száguldott lefelé. A cső végéhez érve fenékkel a padlóra pottyant. Dühösen állt fel a földről. Úgy érezte, tennie kell valamit.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ez az! – csapott a homlokára. – El fogom dugaszolni a porszívó csövét, hogy az ne szívjon fel több port.</div>
<div style="text-align: justify;">
Egy pillanatra átvillant rajta, hogyha eltömíti a csövet, akkor a pormanók nem fognak tudni kimászni a porzsákból, de aztán eszébe jutott, hogy még nem találkozott más pormanókkal a házban.</div>
<div style="text-align: justify;">
Körülnézett, hogy mit használhatna ehhez a művelethez. Megpillantott egy tekercs WC-papírt a sarokban. Nekiveselkedett, hogy odatolja a porszívóhoz, de a feladat meghaladta az erejét.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Megvan! Letekerem egy részét!</div>
<div style="text-align: justify;">
Elkezdte lehúzni a papírt. Elbotlott benne, elszakította, sőt egy részét magára tekerte. Egy idő után már szinte mozdulni sem bírt. Elvesztette az egyensúlyát, és a padlóra dőlt. Ennyi papírral körbetekerve úgy nézett ki, mint egy kókuszgolyó, amit beletettek egy papírkosárkába. A pormanó nagy nehezen felállt, és ugrálva közelített a porszívócsőhöz. Amikor odaért, kibújt a papírtekercsből.</div>
<div style="text-align: justify;">
A porszívócső nyílása még így, kikapcsolva is elég félelmetesnek tűnt. A manó bizalmatlanul szemlélte. Ráadásul a kefe sem volt a csövön. A sötét nyílás úgy meredt rá, mintha készen állna most rögtön felszippantani. Ha már eddig eljutottam, nem hátrálhatok meg, bátorította magát a szőrgombóc. Odalépett, és elkezdte betuszkolni a WC-papírt. Amikor végzett, nagyot sóhajtva leült, hogy kipihenje magát.</div>
<div style="text-align: justify;">
A csendet korgó pocakja törte meg: megéhezett. A manó úgy döntött, kimászik az ajtórésen, és valami harapnivaló után néz. A konyha nem volt messze, beosont a nyitott ajtón át. Nem vesztegette az idejét azzal, hogy felmásszon az asztalra. Tapasztalatból tudta, hogy ott semmit sem fog találni. Ha mindenki elment otthonról, akkor az asztalról is elpakoltak. Viszont ott volt az éléskamra, ahol mindig volt valami finomság.</div>
<div style="text-align: justify;">
Odabent gyorsan a fal mellett álló keskeny asztalhoz futott, és hozzálátott, hogy felmásszon. Milyen jó lenne most a lufi, gondolta vágyakozva, ahogy ott lógott az asztal lábán, valahol félúton.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Nem vagyok edzésben – tette hozzá elégedetlenül, ahogy megpróbálta magát feljebb nyomni az asztal tetejére. Végül felhúzta magát, és körülnézett.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ez igen – csettintett elégedetten, ahogy meglátta a süteményes tálcát, ami csak egy konyharuhával volt letakarva. A manó rögtön odaszaladt, és bebújt a ruha alá. Hamarosan süteménymorzsákkal a kezében bújt elő. Arca kidudorodott, mint egy kis hörcsögé: az is tele volt süteménnyel. Gyorsan lenyelt mindent, majd visszamászott a konyhába.</div>
<div style="text-align: justify;">
Onnan kilépve balra fordult a folyosón, ahol egy nagy tükör lógott a falon. A pormanó megállt, hogy szemügyre vegye magát benne. Közelebb lépett, megfogdosta a tükröt, amit hamarosan apró tenyérlenyomatok borítottak. A szőrgombóc elégedetten járkált fel s alá. Örült neki, hogy végre visszakapta megszokott, szürkés színét a fürdés utáni hófehér helyett. Ahogy nézegette magát, egy vidám dalt kezdett el fütyörészni. Annyira élvezte, hogy táncra perdült. Ide-oda rázogatta magát, majd a fenekét kezdte el riszálni. Észre sem vette, hogy nincs egyedül: odafentről valaki minden mozdulatát figyelemmel kísérte.</div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-TAV0U6aQx4A/V1Si7GsXUjI/AAAAAAAABBA/4zJj77o6LZEGRJ6rLgRwR7cu0Tv2vXDzwCLcB/s1600/received_1850536751839337.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://3.bp.blogspot.com/-TAV0U6aQx4A/V1Si7GsXUjI/AAAAAAAABBA/4zJj77o6LZEGRJ6rLgRwR7cu0Tv2vXDzwCLcB/s320/received_1850536751839337.jpeg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: xx-small;"> (Ráduly Csaba)</span><br />
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" height="35" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Fszilviaferenczi.blogspot.hu%2F2016%2F06%2Fa-pormano-felbukkan-kimaradtatirt.html&width=450&layout=standard&action=like&show_faces=false&share=false&height=35&appId" style="border: none; overflow: hidden;" width="450"></iframe>SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-45422505715805076162016-05-28T19:13:00.001+02:002016-07-10T22:41:58.869+02:00A pormanó újabb kalandjai – részlet<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-ncWppIpTwcs/V0CXLssV-PI/AAAAAAAAA_k/m0ir9nymAkEe9B6Pn3wPBUW9s-rhmrzAACLcB/s1600/received_503082546547430.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://2.bp.blogspot.com/-ncWppIpTwcs/V0CXLssV-PI/AAAAAAAAA_k/m0ir9nymAkEe9B6Pn3wPBUW9s-rhmrzAACLcB/s320/received_503082546547430.jpeg" width="188" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
,,– Ereszlakó! – köszöntötte a fiú örömmel, miközben arrébb húzódott, hogy barátja be tudjon ugrani a szobába.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Szép jó reggelt! – biccentett a cowboykalapos.</div>
<a name='more'></a><br />
<div style="text-align: justify;">
– Még csak hajnal van – hallották meg ekkor a pormanó álmos hangját az ágy felől.</div>
<div style="text-align: justify;">
Vili hátrafordult. Az elmúlt napokban sok mindenen keresztülment, de a legfontosabb ezek közül az volt, hogy megismerte házuk három, titokzatos lakóját. Összetalálkozott a piszkosfehér pormanóval, aki a málnalének köszönhetően – ami nemrég ráömlött és beszínezte a bundáját – úgy nézett ki, mint egy darabka kilapított, rózsaszínű vattacukor.”</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
(A pormanó újabb kalandjai – részlet)<br />
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" height="35" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Fszilviaferenczi.blogspot.hu%2F2016%2F05%2Fa-pormano-ujabb-kalandjai_28.html&width=450&layout=standard&action=like&show_faces=false&share=false&height=35&appId" style="border: none; overflow: hidden;" width="450"></iframe>SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-40811450674610813702016-05-19T11:12:00.001+02:002016-07-10T22:43:05.922+02:00A pormanó újabb kalandjai – részlet<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-7dWqiyjyhHE/Vz2Cgx6qBeI/AAAAAAAAA-8/8WlTFIGp5BABoq23aNOh781Ni55_XfkPQCLcB/s1600/12795343_10153447365988297_1802489931012006474_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="254" src="https://3.bp.blogspot.com/-7dWqiyjyhHE/Vz2Cgx6qBeI/AAAAAAAAA-8/8WlTFIGp5BABoq23aNOh781Ni55_XfkPQCLcB/s320/12795343_10153447365988297_1802489931012006474_n.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: xx-small;"> (Dennina Nolan: Dinasor Dream)</span><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
,,Mindenki olyan döbbenettel bámult az ereszlakóra, mintha azt közölte volna velük, hogy a kertben dinoszauruszok bóklásznak.</div>
<a name='more'></a><br />
<div style="text-align: justify;">
– Apa nagynénjénél? – ismételte meg Vili, mint aki nem jól hallotta.”</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
(A pormanó újabb kalandjai - részlet)<br />
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" height="35" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Fszilviaferenczi.blogspot.hu%2F2016%2F05%2Fa-pormano-ujabb-kalandjai.html&width=450&layout=standard&action=like&show_faces=false&share=false&height=35&appId" style="border: none; overflow: hidden;" width="450"></iframe>SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-30320575065277885162016-04-21T16:05:00.000+02:002016-07-10T22:44:07.398+02:00Porból lettünk... avagy hogy születnek a pormanók<h2 style="text-align: center;">
Porból lettünk... avagy hogy születnek a pormanók</h2>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Hajnalodott. Az egyik kertes ház előtt egy hosszú sövény húzódott. Közvetlenül mellette egy fehér, műholdas közvetítő furgon bújt meg. Az autóból halk fütyörészés hallatszott ki. </div>
<a name='more'></a>A kocsi tetején egy parabolaantenna magasodott, ajtajából pedig kábelek tekergőztek a ház felé. A furgon oldalán egy hatalmas ,,POR TV” felirat ékeskedett.<br />
<br />
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-uxz7zsZFjbg/VxjdExu6YXI/AAAAAAAAA-I/3k7hADLktoA-tI6hLBvVE0qvFqBCBWAtQCLcB/s1600/C7A9666_m.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="265" src="https://4.bp.blogspot.com/-uxz7zsZFjbg/VxjdExu6YXI/AAAAAAAAA-I/3k7hADLktoA-tI6hLBvVE0qvFqBCBWAtQCLcB/s400/C7A9666_m.jpg" width="400" /></a><br />
<span style="font-size: xx-small;"> (itbroadcast.eu)</span><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
A kábeleket a tv munkatársai már felhúzták a padlásra, ahol a világítástechnikusok a fényszórókat állították be. A padlót minden irányba futó kábelek borították.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Hogy nézek ki? – kérdezte ekkor egy női hang.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Tökéletesen. Bár feláll a szőr a fejeden! – vigyorodott el szemben álló társa.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Hogyhogy? Most igazítottam meg az előbb!</div>
<div style="text-align: justify;">
– Csak vicceltem. Elkészültél? Néhány perc múlva adásban vagyunk! – tette a fejhallgatót a fejére a műsor producere. Ebben a pillanatban felgyulladtak a lámpák, megvilágítva a padlást. A nő abbahagyta a frizurája igazgatását, és megszólalt:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Rendben!</div>
<div style="text-align: justify;">
– Akkor figyelem! – nézett most a többiekre a producer. Egy asszisztens felemelt egy teleszkópra erősített nagy, szőrös mikrofont, ami most a velük szemben álló nő felett lógott. Mindenki elnémult.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Figyelem! Felvétel! – 3-2-1...számolt vissza némán az operatőr, majd intett a kezével. A kamerával szemben álló riporternő egy másodperc alatt elbűvölő mosolyt varázsolt az arcára, majd nagy lelkesedéssel beleszólt a kezében szorongatott mikrofonba:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Por Celán vagyok! Köszöntöm a Por TV nézőit ezen a hűvös, márciusi hajnalon, az idei tavaszi napforduló napján. Stábunk azért szállásolta be magát erre a padlásra, hogy Önök élőben is tanúi lehessenek a nagy csodának: egy újabb kis pormanó születésének! – a riporternő elindult hátrafelé, szemeit még mindig a kamerára szegezve. Lassan araszolt, majd az operatőr intésére megállt.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ez alatt a hosszú tél alatt elég sok por felgyülemlett a padlásokon – folytatta. – Ahogy azt minden Por TV néző tudja, ha a tavaszi napforduló első napsugarai megérintik ezeket a porkupacokat, azokból pormanók születnek. Mi is találtunk néhány kisebb-nagyobb halmot itt, a padlás közepén – lépett ekkor még egyet hátrébb. – Tegnapi megfigyeléseink alapján úgy tűnik, hogy a Nap első sugarai egyenesen ezekre fognak vetülni. Nézzék csak! – ezzel a padlón feltornyozott porkupacokra mutatott.</div>
<div style="text-align: justify;">
Néhány másodperc múlva az egyik mellé állt, amit lassan megérintettek az első napsugarak. Ezek néhány felemelt tetőcserépen át találtak utat magunknak a padlásra. A kupac teteje ekkor megmozdult. Először egy kis talp bukkant elő, majd egy másik. Az egészet egy szőrös fenék követte. Hamarosan egy apró, bozontos lény bújt elő. A teremtmény hunyorogva nézett körül. A riporternő azonnal leguggolt mellé:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Üdvözöllek ebben a poros világban, te kis tündi-bündi pormanócska – gügyögte a riporternő. Meghatódva nézett most a kamerába:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Nem csodálatos, ahogy együtt átélhettük ezt a csodálatos eseményt? – a riporternő most a kis manó tágra nyitott szemébe nézett, majd megsimogatta a fejét:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Neked milyen pihe-puha a szőröcskéd! – folytatta egészen ellágyulva. A kis pormanó egy darabig tűrte a simogatást, majd váratlanul megdermedt. A következő pillanatban hatalmas tüsszentés rázta meg az egész padlást. A kamera percekig csak a lassan leülepedő port mutatta, ami a pormanó csemete tüsszentése nyomán szállt fel. Először elfojtott, majd egyre hangosabb köhögés verte fel a csendet, miközben a stáb megpróbálta folytatni az adást.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Egészségedre, kicsi manócskám! – turbékolta kissé rekedt hangon Celán.</div>
<div style="text-align: justify;">
A kis manó a stábra függesztette a szemét, majd körülnézett. A padláson néhány elhagyatott pókhálón, üres kosáron és a tv-sek műszaki felszerelésén kívül nem volt semmi látnivaló.</div>
<div style="text-align: justify;">
A pamacs fészkelődni kezdett. A riporternő azonnal közelebb hajolt hozzá:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Szeretnél valamit mondani, kicsikém? – duruzsolta Celán, majd a kis pormanó szája elé nyomta a mikrofont.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Éhes vagyok – morogta a szőrgombóc, miközben teljesen kihúzta magát a porhalomból.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Éppen, hogy csak megszületett, de máris korog a gyomrocskája – nézett most a kamerába a riporternő. – Még jó, hogy mindenre felkészültünk. Megkérném a kollégámat, hogy adja ide a nála lévő papírpoharat – nézett most az operatőr mellett álló producerre, majd – miután nem történt semmi – odalépett mellé, és eltűnt a kamera mögött.</div>
<div style="text-align: justify;">
A következő pillanatban a kamera elmozdult, és néhány másodpercig jobbra-balra mozgott. Ez alatt halk, de annál dühösebb hangokat halhattak a nézők:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Add ide! – kiáltotta Celán.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Nem adom, az enyém! – mérgelődött a producer.</div>
<div style="text-align: justify;">
– De éhes!</div>
<div style="text-align: justify;">
– Én is éhes vagyok!</div>
<div style="text-align: justify;">
– Add már oda neki! – szállt be a vitába a szőrös mikrofont szorongató fiatal asszisztens is. A következő pillanatban a kamera végre Celánt mutatta, aki borzas szőrrel tápászkodott fel a földről. Kezében a mikrofont és egy ,,PorCukor'' feliratú papírpoharat szorongatott.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Itt van, kis drága, egyél – nyújtotta át szuszogva a poharat Celán az újonnan született pormanónak, aki rögtön a szájába tömött egy pillecukrot.</div>
<div style="text-align: justify;">
– A rózsaszín a kedvenced? – kiáltott fel örömében Celán. – Az enyém is. Sokkal finomabb, mint az a limonádészínű sárga.</div>
<div style="text-align: justify;">
A kis szőrgombóc válasz helyett még egy pillecukrot vett ki a pohárból, kezét pedig – egy óvatlan pillanatban – a fentről lelógó szőrös mikrofonba törölte, de ragacsos ujjai azonnal beleragadtak. Az asszisztens azonnal feljebb rántotta a mikrofont, de ezáltal a pormanó csemetét is magával húzta. Viszont a nagy lendületnek köszönhetően a kis manó leesett, egyenesen Celánra, akiről nagy nehezen lecsúszott. Közben ragacsos kezével véletlenul kitépett néhányat Celán szőrszálai közül is.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Milyen goromba kis fickó vagy! – szólt rá dühösen a riporternő, miközben megpróbálta rendbe szedni magát. A kamera mögül elégedett nevetés hallatszott. A kis pormanó eközben felkapta a papírpoharat, és a lépcső felé iszkolt. Még egyszer visszanézett a stábra, majd elindult lefelé.</div>
<br />
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-R9YxaSrVE_M/VxjdrXoqrBI/AAAAAAAAA-M/ifnyKQSECvYa8Wbb7Umu_NNkgrIVxmJNwCLcB/s1600/19331961380-85993684fd-z.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="320" src="https://4.bp.blogspot.com/-R9YxaSrVE_M/VxjdrXoqrBI/AAAAAAAAA-M/ifnyKQSECvYa8Wbb7Umu_NNkgrIVxmJNwCLcB/s320/19331961380-85993684fd-z.jpg" width="317" /></a><br />
(<span style="font-size: x-small;">epiteszforum.hu)</span><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Celán hirtelen nem tudta, mihez kezdjen a kis pormanó nélkül, de ekkor a producer a háta mögé mutatott: egy másik porhalom kezdett el mozogni, amelyből újabb, koszos kis szőrgombóc bukkant elő.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Úgy tűnik, még egy kis manó született. Nézzük meg közelebbről, hátha elbeszélgethetnénk vele. Szeretnél valamit mondani a nézőknek, kis drágám? – duruzsolt bele a riporternő a mikrofonba, miközben közelebb hajolt a porhalomhoz. Az eddig nyugodtan üldögélő pormanó csemete lassan felállt, és bosszúsan ennyit mondott:</div>
<div style="text-align: justify;">
– Vidd el azt a mikrofont az orrom elől, haver!</div>
<div style="text-align: justify;">
Azzal ő is a lépcső felé vette az irányt, és lemászott a padlásról. Ha valaki követi, még annyit látott volna, hogy a közeli általános iskola felé veszi az irányt...</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" height="35" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Fszilviaferenczi.blogspot.hu%2F2016%2F04%2Fporbol-lettunk-avagy-hogy-szuletnek.html&width=450&layout=standard&action=like&show_faces=false&share=false&height=35&appId" style="border: none; overflow: hidden;" width="450"></iframe>
SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-63609743397314933202016-04-12T13:44:00.002+02:002016-07-10T22:47:08.539+02:00A padláson<div style="text-align: justify;">
<i>(Ez történt közvetlenül a fürdőszobai jelenet – 32. oldal - után.)</i></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<b>A pormanó felbukkan - kimaradt jelenet</b></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-weight: bold;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<b>A padláson</b></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
A pormanó kiszaladt a fürdőszobából, végigfutott a folyosón, és meg sem állt a padlásra vezető lépcsőfeljáróig. Ott kifulladva megtorpant. Még soha életében nem mozgott ennyit. </div>
<a name='more'></a>Egy ideig kapkodva szedte a levegőt, majd felnézett a lépcsőkre. Jó kis mászás lesz, gondolta. Én leszek a legedzettebb pormanó, ha feljutok oda még ma. De nem volt más választása: a padlás volt az a hely, ahol egyedül maradhatott. Vili úgyis mindenütt keresni fog: az ágy alatt, a polcokon, a szekrényben. Még a porszívóban sem lenne nyugtom, zsörtölődött tovább. Felnézett újra a lépcsőkre, és nagyot fújtatva nekifogott, hogy felmásszon. Beletelt egy kis időbe, mire felküzdötte magát a lépcsősor tetejére.<br />
<div style="text-align: justify;">
A padlásajtónál megállt. Rögtön talált egy nagyobb rést, amin átfért. Odabent csend honolt. Viliék nem használták a padlást: néhány dobozt, régi kosarat és ládát leszámítva üres volt. A pamacs elindult, hogy ennivalót keressen magának. Az egyik sarokban talált egy kevés rágcsálnivalót, amit valószínűleg egy egér hagyott ott. A manó nem volt válogatós: mindent megevett, amit ehetőnek talált. Volt ott avas dióbél, száraz kenyérhéj és egy kevés bogármaradék is. A szőrcsomó leült a földre, és elgondolkodva rágcsálta az elpusztult bogár egyik lábát.</div>
<div style="text-align: justify;">
A padláson néhány pók szőtte csak a hálóját, ezen kívül senki sem zavarta meg a csendet. A szőrgombóc felkapott még egy kis diót, majd elindult. Ekkor váratlanul megtorpant: az egyik sarokban egy furcsa tárgy hevert. A manó közelebb lépett, és felemelte. Egy csúzli, örvendezett magában. Mindig is szeretett volna egyet. Szükségem lehet rá, hogy megvédjem magam, nézett körül, bár egyelőre nem látott senkit, akin kipróbálhatta volna. Majd holnap gyakorlok a pókokon, vigyorgott. A pormanó körülnézett: egy ágyat akart keresni, ahol lepihenhet. Hamarosan észrevett az egyik sarokban egy elhagyatott pókhálót, amit habozás nélkül elfoglalt. Nem is kellett sokat másznia, hogy elérje. Előtte még odatámasztotta a csúzlit a falhoz. Csak nem tűnik el reggelre, meresztette a szemét a félhomályban. Lassan besötétedett. A pamacs egy ideig még fészkelődött, majd elaludt.</div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-_T1-EjXabew/VwzeNvZ5peI/AAAAAAAAA9o/XvTuzMUHnJ4VnaffdVaPfIfiDOgDsEseQCLcB/s1600/received_1004060139685756.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="427" src="https://2.bp.blogspot.com/-_T1-EjXabew/VwzeNvZ5peI/AAAAAAAAA9o/XvTuzMUHnJ4VnaffdVaPfIfiDOgDsEseQCLcB/s640/received_1004060139685756.jpeg" width="640" /></a></div>
(epiteszforum.hu)<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Felvirradt a vasárnap. A pormanót furcsa zaj riasztotta fel: az egyik felállított tetőcserép mögött felbukkant valaki. A pamacs nem tudta elképzelni, ki lehet az. Körülbelül olyan magas lehetett, mint ő, de nem volt szőrös bundája. Öltözéke bőrmellényből, cowboykalapból, farmerből és csizmából állt. Az ismeretlen egy lasszót dobott át a gerendára. Felkapaszkodott a fára, majd felállt. Látszott rajta, hogy gyakorlott mászó. Biztos léptekkel jött-ment odafenn. A manó el sem tudta képzelni, ki lehet az. Lassan felült, és megpróbált feltűnés nélkül kimászni a függőágyból. Jó lenne megtréfálni ezt az alakot, határozta el. Körülnézett, hogy mihez is kezdhetne. Ekkor eszébe jutott a csúzli. Felemelte, beletett egy kis dióhéjat a gumiba, meghúzta, célzott, majd lőtt. Néhány másodperccel később a dió lepattant a gerendáról.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ki van ott? – szólalt meg dörmögő hangján a lasszótulajdonos. A pormanó behúzódott a sarokba, miközben elégedetten látta, hogy az ismeretlen nem vette észre. Álcáznom kellene magam, gondolta a pamacs. Kinyúlt, és lerántotta a pókhálót. Néhány mozdulattal magára tekerte. Ha eddig egy nagy hasú, rendezett bundájú vattacukorra emlékeztetett, ezután egy szürke, pókhálóval körbetekert gombócra hasonlított, amelynek a szőrei itt-ott kilógtak a pókháló szorítása alól. A manó a nagy sietségben először a szemét is körbetekerte. Most bosszúsan rántotta le a pókhálót, így a szál az orrát nyomta. A csúzlit a guminál fogva átvetette a vállán. Óvatosan kilesett a sarokból, de az ismeretlen időközben eltűnt. Már majdnem kiosont, amikor váratlan dolog történt: az egyik bal oldali gerendáról a bőrmellényes ugrott le. Egy lasszó – mint egy lián – volt a tetőhöz erősítve. A cowboykalapos most abban kapaszkodva ugrott át a jobboldali gerendára. Amikor átért, megfordult, és lenézett.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Állj meg! – kiáltott rá a pókhálóba burkolózó pormanóra, akit onnan már tökéletesen látott. A szőrgombócnak azonban esze ágában sem volt engedelmeskedni. Elosont balra, és meglapult egy magányosan álldogáló láda mögött.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Úgyis elkaplak! – szólt oda újra a bőrmellényes.</div>
<div style="text-align: justify;">
Hiszi a piszi, gondolta a manó. Kinézett a láda mögül, hogy hol kereshetne jobb fedezéket. Megnézte magának a függőleges gerenda hátoldalát. Nem hitt a szemének: egy kötélhágcsó függött az oldalán. Valószínűleg a kalapos tehette ki oda, talált magyarázatot a történtekre a manó. Halkan odaosont a hágcsóhoz. Felmászok, azután majd meglátjuk, döntötte el. Megkezdte a kapaszkodást. Közben hallotta, ahogy a bőrmellényes alak a túlsó gerendán járkál fel s alá. A szőrgombóc nagy nehezen felért. Feldobta a csúzlit, majd megpróbálta felnyomni magát a gerendára, de csak harmadszori nekifutásra járt sikerrel.</div>
<div style="text-align: justify;">
Amikor felért, rögtön lehasalt. Eközben a cowboykalapos leereszkedett a földre. Úgy tűnt, inkább odalent deríti fel a terepet. Lassan lépdelt egyik sarok irányából a másikba, miközben ahhoz a gerendához közeledett, amin a pormanó lapult. A szőrcsomó elgondolkodva nézett lefelé, miközben erősen kapaszkodott, mert enyhén szédült odafenn.</div>
<div style="text-align: justify;">
A bőrmellényes lassan a pormanó alá ért. A pamacs ekkor meglátott egy pókot. Odanyúlt, és annak heves tiltakozása ellenére felkapta. A pók tovább ellenkezett mind a nyolc lábával, de sikertelenül: a manó nem engedte el. Ledobta a pókot, ami ráesett a lasszótulajdonos kalapjára. A bőrmellényes ekkor a hágcsóhoz lépett, hogy felkapaszkodjon. A vattapamacs nem tudta, mit tegyen. Itt nem maradhatok tovább, mert megtalál, fészkelődött. De akkor hogyan tovább? A szerencse azonban mellé szegődött. Az ismeretlen úgy félúton járhatott, amikor a kalapjában meglapuló pók kimászott, pókfonalat szőtt, és most ott lógott a kalap karimáján. Lassan leért a cowboykalapos szeme elé. Ekkor olyasmi történt, amire a manó nem számított.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Áááááá! – hallatszott egy rémült kiáltás, és a kalapos elengedte a hágcsót. Ahogy leesett a talajra, rögtön lerántotta a fejéről a kalapot, és rémülten rázogatni kezdte, mire a pók leesett onnan. Az ismeretlen ijedten ugrott arrébb. Odafent a manó elégedetten kuncogott. Az idegen mérgesen nézett felfelé.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ki vagy te? – kérdezte. A pormanó nem válaszolt, csak óvatosan kidugta fejét a takarásból.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Gondolhattam volna, egy pormanó! – dörmögte az ismeretlen. – Azt hiszed, kitolhatsz velem? – kérdezte dühösen. Mielőtt a manó válaszolhatott volna, amaz már el is tűnt. A szőrpamacs körülnézett, de nem látta sehol. Kissé jobban kihajolt, de ismét megszédült a magasságtól. Talán le kellene másznom, gondolta. Meglökte a csúzlit, ami nagy koppanással leesett a földre.</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-bGAMgXZOMYQ/Vwze1_PCx5I/AAAAAAAAA9w/GqB5D1Yw_eEnWfNwlfHWiW9eaHDBkjRwgCLcB/s1600/received_1114096145308336.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="192" src="https://1.bp.blogspot.com/-bGAMgXZOMYQ/Vwze1_PCx5I/AAAAAAAAA9w/GqB5D1Yw_eEnWfNwlfHWiW9eaHDBkjRwgCLcB/s320/received_1114096145308336.jpeg" width="320" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
– Most megvagy! – kiáltott rá a háta mögül a bőrmellényes. A szőrgombóc annyira megijedt, hogy elfelejtkezett arról, hogy a gerendán van, és leugrott. De szerencséje volt: a magára tekert pókháló beleakadt egy, a gerendából kiálló szögbe, és a manó most azon himbálózott. Bár ha leesik, akkor sem a földre, hanem egy öreg kosárba esett volna, amit a gerenda alatt hagytak. Mintha lett volna valami az aljában, de a pamacs nem tudta kivenni ilyen távolságból. Valami fehér izé az, meresztette a szemét. Az ismeretlen diadalmasan álldogált odafenn.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Szeretsz hintázni? – kérdezte az alatta függő pormanót. Az nem válaszolt, csak magában fortyogott. Lenézett: nem volt túl messze a kosártól. De hogy szakítsa el a derekára tekert pókhálót? Ezen a kérdésen töprengett, amikor arra lett figyelmes, hogy a fonál, amin lóg, jobbra-balra kezd el lengedezni.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Hinta-palinta – hangzott odafentről, miközben a fonál ide-oda mozgott. – Régi dunna, pormanócska, ugorj a kosárba, zsupsz!</div>
<div style="text-align: justify;">
– Várj! – kiáltott fel a manó. – Nem csináltam semmi rosszat!</div>
<div style="text-align: justify;">
– Csak meglőttél, és egy pókot dobtál rám!</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ez nem nagy ügy! Egyébkent sem találtalak el, a pók pedig teljesen ártalmatlan volt – magyarázta a szőrcsomó, miközben megpróbált felfelé nézni. – Még csak azt sem tudom, hogy ki vagy.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Az ereszlakó – válaszolta dörmögő hangján a kalapos alak.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Az ereszlakó? – lepődött meg a pamacs. – Hogyhogy eddig nem láttalak a házban?</div>
<div style="text-align: justify;">
– Azért, mert nem szoktam bemenni. Nem akarom, hogy bárki észrevegyen, vagy ami még rosszabb, elkapjon. Általában a tetőn és az ereszben vagyok, hűvösebb időben pedig itt, a padláson.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Nem segítenél lemásznom? Már nem tudok sokáig itt lógni – panaszkodott a manó.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Mondj egy jó indokot, ami miatt segítenem kellene.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Bele fogok hányni a kosárba – magyarázta a pamacs.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Mit fogsz csinálni? – értetlenkedett az ereszlakó.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Bele fogok hányni – próbálkozott újra a manó. – Túl sok bogárlábat ettem. A gyomrom pedig felkavarodott ettől a hintázástól. Na meg attól, ahogy üldöztelek.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Üldöztél? Mármint te? Engem? – csodálkozott a kalapos, láthatóan nem véve komolyan a manó rosszullétét. – Biztos, hogy magadról beszélsz?</div>
<div style="text-align: justify;">
– Ühüm – felelte a pamacs, miközben megpróbálta eltépni a pókhálót. Akármi is legyen, még mindig jobb beleesni a kosárba, mint itt lógni tovább, gondolta. Minden erejét beleadva eltépte az erős pókhálót, amin függött. Néhány pillanattal később beleesett a kosárba, és elmerült abban a fehér valamiben.</div>
<div style="text-align: justify;">
Egy kiszakadt párnára esett rá. A pormanó érezte, hogy van valami a szájában. Egy ideig rágcsálta, majd ehetetlennek nyilvánította, és kiköpte. Egy kisebb lúdtoll volt az. A manó a kosár széléhez evickélt, és felkapaszkodott, majd nagy nehezen lecsúszott a túloldalon. A csúzli ott hevert nem messze tőle. Felkapta és körülnézett, hogy mit használhatna lövedéknek. Talált egy apró faszilánkot, amit beleillesztett a gumiba. Az ereszlakó eközben a gerenda túlsó oldala felé igyekezett, hogy elérje a lasszót, és leugorjon. A pormanó nem tétovázott. Ahogy az ereszlakó egy pillanatra megállt, a manó célzott, és lőtt: egyenesen a kalapos fenekét találta el. Az mérgelődve fordult meg. A manó nem várt tovább. A csúzlival a kezében a padlásajtó felé vette az irányt, ahol átpréselte magát az ajtó alatt. A csúzlit ledobta a következő lépcsőfokra, majd nekiveselkedett, hogy lemásszon. Amikor leért, kimerülten behúzódott a legalsó lépcsőfok alá, és hamarosan már aludt is.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-52dAvONTSJM/VwzfPp0eJYI/AAAAAAAAA90/DBrqH16O-T4fEahPMGGlwHHHFSQkmJ4nQCLcB/s1600/received_1114096035308347.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="192" src="https://1.bp.blogspot.com/-52dAvONTSJM/VwzfPp0eJYI/AAAAAAAAA90/DBrqH16O-T4fEahPMGGlwHHHFSQkmJ4nQCLcB/s320/received_1114096035308347.jpeg" width="320" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Másnap délután Vili szobája felé vette az irányt. Az ajtó nyitva volt, így akadály nélkül besurranhatott. Észrevett egy kisebb műanyag szemetest az íróasztal alatt. Letette a csúzlit a padlóra, majd felküzdötte magát a szék lábán. Onnan lesett bele a kukába. Az tele volt radírdarabkákkal, összegyűrt papírgombócokkal és a ceruzák kihegyezése után maradt szeméttel. A manónak nagyszerű ötlete támadt. Kezeivel erősen fogta a széket, lábait nekitámasztotta a szemetesnek, és minden erejét beleadva megpróbálta eldönteni. Első nekirugaszkodásra majdnem ő esett le. Ekkor újra nekiveselkedett. Hamarosan egy koppanás jelezte, hogy sikerrel járt. A kis szemetes eldőlve hevert a földön. A manó lecsúszott, majd hozzáfogott, hogy átvizsgálja a szemetes tartalmát. Hamarosan összeszedett némi radírtörmeléket, hegyezőből kihullott ceruzadarabkát és egy törött műanyag hegyezőt. Kisimított egy papírgombócot, belesöpörte a kincseit, majd összegyűrte a papírt. Talált egy befőttesgumit, a hasára húzta, mint egy övet. Beleillesztette a papírgombócot, és a hátára vette a csúzlit. Alig tudott mozogni. Odament a polchoz. Nagy sokára felért, ahol lihegve lerogyott. Két könyv között talált egy nagyobb rést, ahol kényelmesen átfért. Megbújt, letette a csúzlit maga mellé, a papírgombócot pedig kihajtogatta. Elégedetten nézett végig a szeméten, amit felhozott. Ez elég lesz ahhoz, hogy megcsúzlizzam Vilit, vigyorgott a gondolatra. Már alig várta, hogy újra lássa a fiút. Igaz, hogy két nappal ezelőtt nem volt túl jó napja, de azért mégsem minden a fiú hibája volt, ismerte el.</div>
<div style="text-align: justify;">
A nagy mászásban annyira elfáradt, hogy leheveredett a könyv mögé, és elaludt. Fel sem ébredt délutánig, amikor arra lett figyelmes, hogy valaki könyveket tesz az íróasztalra. Kilesett: Vili volt az. Úgy tűnt, még nem vette észre a felborult szemetest az asztal alatt. A manó elvigyorodott. Kezdődhet az akció, gondolta elégedetten. Felkapott egy radírdarabot, és a csúzliba illesztette. A két könyv közötti résben lehasalt, célzott, majd lőtt...</div>
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" height="35" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Fszilviaferenczi.blogspot.hu%2F2016%2F04%2Fa-padlason.html&width=450&layout=standard&action=like&show_faces=false&share=false&height=35&appId" style="border: none; overflow: hidden;" width="450"></iframe>SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-75265638470344011182016-03-23T14:23:00.001+01:002016-07-10T22:48:10.713+02:00Vélemény Frodó Madártól<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-BSo8K5Tjj28/VvKX6Ucow3I/AAAAAAAAA70/NcDbD6IrZnY20nYH55hvtyoR9yEKIF0Ow/s1600/received_961708690548971.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="180" src="https://2.bp.blogspot.com/-BSo8K5Tjj28/VvKX6Ucow3I/AAAAAAAAA70/NcDbD6IrZnY20nYH55hvtyoR9yEKIF0Ow/s320/received_961708690548971.jpeg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
Egy újabb vélemény a pormanóról, ezúttal Frodó Madártól :)<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
<a href="http://frodomadar.blogspot.com/2016/03/ferenczi-szilvia-pormano-felbukkan.html?m=1">frodomadar.blogspot.com/2016/03/ferenczi-szilvia-pormano-felbukkan.html?m=1</a><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-dkN56X5aoIs/VvKYTVdfwsI/AAAAAAAAA74/xBYITeexAfkzMPmIXQujY85zqHDP8SmYA/s1600/20160323_132205.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="192" src="https://2.bp.blogspot.com/-dkN56X5aoIs/VvKYTVdfwsI/AAAAAAAAA74/xBYITeexAfkzMPmIXQujY85zqHDP8SmYA/s320/20160323_132205.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" height="35" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Fszilviaferenczi.blogspot.hu%2F2016%2F03%2Fvelemeny-frodo-madartol.html&width=450&layout=standard&action=like&show_faces=false&share=false&height=35&appId" style="border: none; overflow: hidden;" width="450"></iframe>
SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8691859298347391700.post-90498378648741834962016-03-18T16:26:00.001+01:002016-07-10T22:48:59.217+02:00 III. Magyar Könyvek Viadala. <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-ufuewgX3i9s/VuwaUbgjjVI/AAAAAAAAA6w/puILwJnXxvEkYfPU0vDa6onRz399irHaA/s1600/x-az-ev-gyerekkonyve.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="199" src="https://3.bp.blogspot.com/-ufuewgX3i9s/VuwaUbgjjVI/AAAAAAAAA6w/puILwJnXxvEkYfPU0vDa6onRz399irHaA/s320/x-az-ev-gyerekkonyve.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
Elindult a III. Magyar Könyvek Viadala.<br />
Nagy meglepetésemre az öt jelölt között van ,,<a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/01/olvastunk-pormano-felbukkan.html" target="_blank">A pormanó felbukkan”</a> is (illusztráció: <a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/01/kerdeztunk-raduly-csaba.html" target="_blank">Ráduly Csaba</a>).<br />
<a name='more'></a>A pormanóra és barátaira a következő oldalon lehet szavazni:<br />
<br />
<a href="http://www.magyar-konyv.hu/2016/03/10/szavazas-az-ev-gyerekkonyve-2015-ben">www.magyar-konyv.hu/2016/03/10/szavazas-az-ev-gyerekkonyve-2015-ben</a><br />
<br />
Külön öröm, hogy még két Könyvmolyképzős mesekönyv is ott van a legjobbak között: Kozári Dorka Marcsija (,,Marcsi téli kalandjai”) és <span id="goog_867636466"></span><a href="http://objektivafiokbol.blogspot.com/2016/02/kerdeztunk-bodor-attila.html?m=1" target="_blank">Bodor Attila<span id="goog_867636467"></span> </a>meséje, ,,A ló, aki édességet tüsszentett” (illusztráció: <a href="http://szilviaferenczi.blogspot.com/2015/11/szimonidesz-kovacs-hajnslka.html?m=1" target="_blank">Szimonidesz Kovács Hajnalka</a>) jutott be a pormanó mellett a legjobb ötbe.<br />
<br />
UPDATE: :)<br />
<br />
<a href="http://www.magyar-konyv.hu/2016/04/10/eredmenyhirdetes-az-ev-mesekonyve-2015-ben">www.magyar-konyv.hu/2016/04/10/eredmenyhirdetes-az-ev-mesekonyve-2015-ben</a><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-PPnV4maBDA0/VwpqyeW6IWI/AAAAAAAAA9Y/-qrIi6ZDc5wF53Ys30ZXVhzwR1_WMySXw/s1600/az-ev-gyerekkonyve-2015-vegeredmeny.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="199" src="https://1.bp.blogspot.com/-PPnV4maBDA0/VwpqyeW6IWI/AAAAAAAAA9Y/-qrIi6ZDc5wF53Ys30ZXVhzwR1_WMySXw/s320/az-ev-gyerekkonyve-2015-vegeredmeny.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" height="35" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Fszilviaferenczi.blogspot.hu%2F2016%2F03%2Felindult-iii.html&width=450&layout=standard&action=like&show_faces=false&share=false&height=35&appId" style="border: none; overflow: hidden;" width="450"></iframe>SzilviaFerenczihttp://www.blogger.com/profile/16805713844185711802noreply@blogger.com0