Rácz-Stefán
Tiborral, a II. Aranymosás mese- és regényíró pályázat egyik
nyertesével beszélgettünk. Susuk Melindával többek között a
regényéről, terveiről és a magyar könyvekről faggattuk.
Az
elmúlt egy éved elég sűrű volt: megjelent első könyved, a
,,Fogadj el!”, zajlik a következő regényed szerkesztése,
rendszeresen írsz honlapodra, a Media Addict-ra,
tagja vagy a Blogturné Klubnak, lezárult az idei Magyar Könyvek
Viadala, a Könyvmolyképző Kiadó munkatársa lettél, szerzőként
részt vettél az áprilisi Könyvfesztiválon, és hamarosan itt a
Könyvhét. Hogy tudod összeegyeztetni ezt a sok feladatot?
Valóban
sűrű időszak áll mögöttem, pörögnek most az események. Élvezem mindezt, megvalósult álomként élem meg, hiszen az elmúlt
években ezért dolgoztam. Oda akartam jutni, ahol most vagyok, és
éppen ezért igyekszem a lehető legjobban kiélvezni a helyzetet.
Persze,
nem tagadom, elég fáradt vagyok mostanság, nem egyszerű
összeegyeztetni a munkát, az írást, a blogolást és a
magánéletet, de úgy érzem, lassan belejövök. A legfontosabb
szerintem az előrelátás, sokszor igyekszem előre dolgozni, ha van
egy kis fölös időm, és ezzel elkerülni, hogy nagyon rám
zúduljon, ha jobban bepörög a munka. Az időbeosztás is fontos
elem, általában reggel megtervezem a napomat, beosztom mikor mit
csinálok, és ahhoz igyekszem ragaszkodni.
Első
köteted a ,,Fogadj el!”, amelyben komoly társadalmi kérdésekkel
foglalkozol. A regény egyik főszereplője a szegény családból
származó Petra, aki bekerül egy elit gimnáziumba. A másik a
homoszexuális Dávid, aki beleszeret egyik fiú osztálytársába.
Mit gondolsz, a történeted segít a hasonló gondokkal küszködő
fiataloknak?
Ha
ezt a regény tinédzserként olvasom, nekem biztosan segített volna
elfogadni, hogy az iskolai kiközösítés ellen tennem kell, de nem
olyan drasztikusan, mint Petra. Reményt adott volna, hogy igenis nem
baj az, ha két fiú között kialakul egy párkapcsolat.
Tiniként
nagyon tudtam volna értékelni egy ilyen regényt, ami nem csak
szórakoztat, hanem el is gondolkodtat. Éppen ezért bízom abban,
hogy a mai tiniknek is segíthet a könyv. Persze tisztában vagyok
azzal is, mennyire megosztó lett, de azt hiszem, ezzel nincs semmi
gond. Ha már elgondolkodtatja az olvasót, akkor szerintem célt is
értem.
Vannak
Magyarországon olyan szervezetek, amelyek segítenek azokon, akik
olyan problémákkal néznek szembe, mint a ,,Fogadj el!”
főszereplői? Milyen könnyű ma Magyarországon segítséget
találni?
Vannak
bizony, például ingyenes lelkisegély vonalak, vagy a Kamaszpanasz,
ezeken a helyeken bárki segítséget kérhet, akár anonim módon.
Tapaszalataim
alapján nem a segítséget nehéz megtalálni, hanem eljutni arra a
pontra, hogy elfogadjuk, segítségre van szükségünk, és aztán
elég erőt gyűjtsünk ahhoz, hogy kérjük is a segítséget.
Ez
a folyamat nem egyszerű, de érdemes eljutni a végére, mert
hihetetlenül sokat tud jelenteni egy-egy kedves szó, gondolat, ha
tudatosítjuk magunkban, egyszer minden rossz véget ér, és megéri
küzdeni, kitartani. Mert van fény az alagút végén, és nincs
azzal semmi baj, ha keresünk egy kis segítséget, hogy mielőbb
elérjük.
A
regényedben szereplő Barbara tulajdonképpen egy negatív karakter,
de amikor halott barátnőjéről beszél, egy másik odaláról is
megismerhetjük. Fontosnak tartod bemutatni, hogy egy karakter nem
feltétlenül csak fekete vagy fehér?
A
,,Fogadj el!” esetében különösen törekedtem a negatív
karakterek háttértörténetének a bemutatására. Nagyon szeretem,
amikor egy negatív karakternél van ok-okozat. Olvasóként is
értékelem, ha a szerző nem csak azt mutatja meg Johnról vagy
Béláról, hogy „ő egy gonosz, lelketlen ember”, hanem
elmondja, miért is lett az. Ettől válik igazán reálissá,
emberivé az adott karakter, legalábbis az én elgondolásom
szerint.
Mire
számíthatunk a második regényedben, amelynek a címe ,,Túl
szép”?
LMBT
New Adult történet lett a kötet. Az egyik főszereplőm Márk, a
túlsúlyos srác, aki felköltözik a fővárosba. A munkahelyén
ismeri meg Olivért, a levitézlett ex-sportolót, naná, hogy hamar
megtetszik neki. A srácok között barátság alakul ki, majd később
több is, kérdés, Márk el tudja-e hinni, hogy bárki szeretheti őt
a külseje ellenére is.
A
történetben mindkét karakter a külsőségeitől szenved, Olivér
számára az, hogy „túl szép”, mindig problémákat okozott,
Márknál pedig pont az ellenkezője játszik szerepet. Szerettem
volna megmutatni a regénnyel, hogy mennyire fontos a belső szépség,
önmagunk elfogadása és persze a szerelem.
Van
rajtad külső nyomás, hogy a következő regényed jobb legyen,
mint az első? Vagy csak a saját magad által felállított mércével
foglalkozol?
Külső
nyomást nem igazán érzékelek, belsőt annál inkább. Egy szerző
szeretne mindig jobb lenni, fejlődni, olyan történeteket
prezentálni, amit szeret az olvasó. Mindez persze nem egyszerű,
pláne, ha az ember maximalista, én pedig alapvetően annak tartom
magam. Néha ez törést okoz írás közben, de olyankor próbálok
tovább haladni, és csak arra gondolni, hogy mindenkinek más
tetszik, és hiába gondolom például a ,,Túl szépet” jobb
történetnek, biztos lesz, akinek a ,,Fogadj el!” közelebb áll
majd a szívéhez.
Idén
másodszor került megrendezésre a Magyar Könyvek Viadala, amit Te
indítottál el. Ez a kezdeményezés a magyar írókat – köztük
az elsőkönyveseket –, a fordítókat és a borítótervezőket
ismeri el. Mik az eddigi tapasztalataid? Milyenek a visszajelzések?
Szerencsére
nagyon pozitívak a visszajelzések a Viadallal kapcsolatosan.
Örülök, hogy az eszembe jutott, és a szakma is mellé állt.
Fontos, hogy támogatva legyenek a magyar írók és a könyvkiadásban
dolgozók, hiszen nem csak a külföldi könyvek élvezhetőek. Sőt!
Manapság
mintha az olvasók nyitottabbak lennék a magyar könyvekre, egyre
többször olvasok olyat, miszerint félt a hazaitól, de belátta,
mennyire hülyeség, mert ugyanúgy tetszett neki, mint a „New York
Time Best-seller”.
A
Viadalnak az a célja, hogy az olvasók felfigyeljenek a magyar
könyvekre, esélyt adjanak, és persze népszerűsítsük az
olvasást, mint tevékenységet. Úgy érzem, szépen-lassan célt
érünk.
Terveztek-e
változásokat a jövő évi Viadallal kapcsolatban? Lesznek-e új
kategóriák?
Az
idei évre már elég jól kialakult a rendszer, kár lenne
megbolygatni, éppen ezért alapvető változást nem tervezek. A
marketingjén lehet és kell is javítani, ez az, amire jobban rá
kell majd feküdnöm jövőre, hiszen minél több emberhez jut el a
Viadal híre, annál jobb.
Egyelőre
nem látom, hogy szükség lenne új kategóriára, ez a tíz
javarészt lefedi a szakmát. Mindenesetre ,,Az év ismeretterjesztő
könyve” kategória is olvasói javaslatra jött létre, tehát ha
valakinek van ötlete, közölje nyugodtan, és figyelembe fogjuk
venni a szervezés során.
A
Blogturné Klub tagjaként évente több tucat regényt elolvasol és
véleményezel. Milyen változásokat tapasztalsz a YA/NA könyvekben?
Vannak markáns különbségek a külföldi és a magyar regények
között?
Valóban
sokat olvasok ezekben a műfajokban. Mindkettőt nagyon szeretem,
tökéletesen ki tudják kapcsolni az embert egy-egy fárasztó nap
után.
Változásként
talán azt tudnám kiemelni, hogy a főhősök egyre többször
hordoznak magukban mély lelki sebeket, amiket fel kell dolgozniuk,
és a regény leírja ennek a mikéntjét. A New Adult könyvek
tulajdonképpen erre építenek, és ezt nagyon jó dolognak látom.
Markáns
különbséget nem mondanék a hazai és a külföldi YA könyvek
között, például Kemese Fanni ,,A napszemű Pippa Kenn” sorozata
külföldön is megállná a helyét, annyira nemzetközi. Egyedül
azt sajnálom, hogy itthonra nem gyűrűztek még be annyira a New
Adult kötetek, de remélem, ez hamarosan változni fog.
A
,,Fogadj el!” borítóját Müller-Váczi Lívia tervezte. Nemrég
kiderült, hogy a képen egy szentpétervári születésű modell,
Dmitry Kapitov látható. Küldtél neki képet a könyv borítójáról?
Sajnos
még nem jutottam el odáig, de azt hiszem, már nem halogatom
tovább, ideje lesz betaggelnem Instagramon a borítóval. :)
Hamarosan
itt a Könyvhét. Mivel készülsz? Mikor találkozhatnak veled az
olvasók?
Bizony,
végre eljött ez is, már nagyon várom, hiszen a Könyvfesztiválon
is csodálatos volt találkozni az olvasókkal. Számos remek
élménnyel gazdagodtam.
Június
első hetében három helyen is várom az olvasókat. Június 02-án
Kiskunfélegyházán, a helyi könyvtárban lesz író-olvasó
találkozóm, majd négy nappal később, június 06-án Nyíregyházán
leszek, az ottani Könyvhét meghívott vendégeként egy irodalmi
beszélgetésen veszek részt.
Természetesen
a fővárosba is ellátogatok, június 07-én, vasárnap a
Könyvmolyképző Kiadó standjánál dedikálok Róbert Katalinnal
karöltve, 15.00 és 16.00 között. Szeretettel várunk mindenkit!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése