2015. november 22., vasárnap

Interjú Szimonidesz Kovács Hajnalkaval



Legújabb interjúnkban egy festőművész-illusztrátort, Szimonidesz Kovács Hajnalkát faggattuk Susuk Melindával. Kérdeztük az őt ért hatásokról, természetesen a műveiről, és arról is, milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik ezt a pályát szeretnék választani maguknak. J


Falun nőttél fel. Ez mennyire befolyásolt, mint képzőművészt? Milyen hatással volt rád a vidéki környezet?
Azt hiszem önmagában nem a falusi vagy városi életmód határozza meg,  hogy vizuálisan hova fejlődik az ember, hanem azok, akik körülvesznek, megtanítanak látni, segítik az esztétikai ízlés kialakulását, és könyvet adnak az ember kezébe.  Másodikos voltam és nagy táskával a hátamon ballagtam unottan az iskolába, amikor az egyik parasztház kapujára támaszkodó öreg bácsi kiszólt nekem az utcára:  „Kislány, szeretsz-e olvasni”? Mondtam, hogy „Szeretnék…” – „Akkor, visszafelé gyere be!”- mondta. A falu kicsi könyvtára volt itt, így kezdődött az olvasás szeretete és a mesék szeretete.
Soha nem éltem városban, ezért nem is tudom, mit veszítettem vagy nyertem. Valószínűleg sokkal több lehetőségem lett volna megmutatni magam, és lehetséges, hogy egészen más utat járok be. Ettől függetlenül a vidéki környezet sok segítséget nyújt a dolgok nyugodt szemlélésére,  természeti környezet közvetlen megfigyelésére és a vizualitást erőteljesebben közvetíti, ami elsősorban, mint festőt folyamatosan  inspirál.

Festőművész vagy. Milyen technikával festesz? Mik a kedvenc témáid?
Olajjal festek, csak a meseillusztrációkat készítem akvarellel. Mivel a Duna-part mellett nőttem fel, valószínűleg ez is hozzá járult ahhoz, hogy leginkább szeretem festeni a vizet és mindent, ami ehhez kapcsolódik.



2015. október 28., szerda

2015. augusztus 31., hétfő

Interjú Felkai Ádámmal


Felkai Ádám a 2014-es Aranymosás pályázat egyik nyertese. SusukMelindával a regényeiről, a krimikről és a 4-6-osról kérdeztük.

Idén jelenik meg a Könyvmolyképző Kiadónál ,,A 4-6-os halálrandi” c. regényed. Miről szól ez a történet?
Martin Scorsese-nek volt egy filmje 1985-ben, a ,,Lidérces Órák” (,,After Hours”). Én ezt még kisfiúként láttam, de már akkor megragadott a hétköznapi módon egyre szürreálisabbá váló éjszaka története. A halálrandi egy átlagos ember, Edina utazása egy ismerős, de mégis idegen, veszélyes Budapesten. Fontos hozzátennem, hogy szűken értelmezve a regényben nem szerepel fantasztikum. Inkább arról az abszurd és komikus, de kicsit félelmetes érzésről szól, amikor az ember akár a saját mindennapi környezetében kerül a megszokottól eltérő, veszélyes helyzetbe. Ezen kívül a lelke mélyén ez egy aparegény. Amit még szerettem volna elérni, hogy kicsit feldobjam ezt a várost, ahol életem java részét töltöttem. Még éppen hihető, de szórakoztató részletekkel próbáltam hangulatosabbá, érdekesebbé tenni a magam számára, de reményeim szerint az olvasóknak is tetszeni fog. Viszont kerülni akartam a környezetidegen elemeket. A regény bizonyos szereplőinek például anyagi problémái vannak, és Edina sem egy kifogástalanul öltözött, tökéletes alakú, üzletasszony-szexistennő, aki mellesleg és természetesen remekül bánik a fegyverekkel, hanem egy kicsit kövérkés intenzíves ápolónő. Nem szerettem volna „Barátok közt életérzést”, tehát hogy a karakterek egy legfeljebb csak a felületes vágyálmainkban létező életet éljenek.


Vannak „haláli” élményeid a 4-6-osról? :)
Van pár kellemetlen élményem, meg egy nagyon rossz. Utóbbihoz rendőrt is kellet hívni. Amúgy érdekes vonal, rengeteg ember utazik rajta, köztük sajnos rengeteg őrült. Scorsese 1985-ös, éjszakai Soho-ja szerintem sehol sincs egy bármely időpontban megejtett, 4-6-osos utazáshoz képest. Tapasztalataim szerint legfeljebb fél óra kell ahhoz, hogy legalább egy fura madárral összefusson az ember a villamoson. Tehát egy Moszkva tér-Blaha viszonylatban a „csoda” borítékolható. Ennél hosszabb távon viszont akár igazán egzotikus dolgokat is ki lehet fogni. Amúgy nem szeretem 4-6-ost, soha nem is szerettem. Épp ezért írok róla. A WestEnd-et sem igazán kedvelem, ezért a sorozat harmadik része (ezen dolgozok most) a WestEnd-ben játszódik.

2015. augusztus 22., szombat

Demi Kirschner interjú

Demi Kirschner a 3. Aranymosás pályázat egyik nyertese. Susuk Melindával első regényéről, a folytatásról és a céklákról faggattuk.  J

Idén jelenik meg első köteted ,,Öld meg Jana Robinst!” címmel. Mit lehet tudni a regényről?
Egy olyan alternatív világban játszódik a történet, ahol a civilizáción belül más, az emberektől eltérő humanoid faj is továbbfejlődött. Ha jobban belegondolsz, mennyi az esélye, hogy annak idején a homo sapiens közeli-távoli ág rokonai közül ne mozduljon tovább egyik-másik? Megtörténhetett, és a történet gerincének indító motívuma mégis a mi általunk ismert világkép. Talán emiatt éreztem érdekesnek úgy alakítani az alaphelyzetet, mintha minden „rendben lenne” körülöttünk. Teljesen más kérdés, hogy a szociális viszonyok miatt mennyire van háttérbe szorítva a fajok kommunikációja egymás között. Egy ilyen összetett konfliktusokba keveredik bele a két főszereplő, és akarva-akaratlanul megváltoztatnak jó pár érvényes szabályt.

Mi ihlette a történetet?
Nem konkrét dolog ihlette. J Régről volt egy fiókban tartott ötletfoszlány, ami az Íróiskola Alapozó Kurzusa alatt formát kapott, és egy nagyon erős löketet, hogy igenis foglalkozni kell vele. J

(borítóterv: Kolozs Kitti Anna)


A regény főszereplője, Jana Robins mennyiben hasonlít rád?
A kíváncsiságát leszámítva semmiben. J Teljesen mások vagyunk, és nem is törekedtem rá, hogy átadjak neki a saját személyiségemből.


Miért pont Krakkó lett a helyszín?
Szerintem Krakkó az egyik legtitokzatosabb, és legvarázslatosabb európai város. Tele legendákkal, rejtélyekkel, amiből remekül lehet építkezni.


Ezzel a regénnyel kétszer is próbálkoztál: először a második, majd a harmadik Aranymosás pályázaton. Mennyit változtattál a történeten a két pályázat között eltelt idő alatt?
A struktúrája nem változott, inkább a történet súlypontjai helyeződtek át kissé, illetve néhány karakter motivációja. Az első alkalommal nagyon sokat segített az olvasók véleménye, és javaslatai, így például a történet eleje teljesen átalakult.

2015. augusztus 19., szerda

Novella az ,,Irnom kell" oldalon



fubiz.net/mermaids-1-germany-640x497.jpg


ALÁMERÜLÉS (novella az ,,Irnom kell" oldalon)


neuemonarchie.com/img/dyn/casethumbs/32_96190.jpg


2015. június 22., hétfő

Interjú Palásthy Ágnessel




Palásthy Ágnes tanár, fordító, író. Első mesekönyve, az ,,Elrabolták a siklót” a 86. Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Susuk Melindával a mesékről, az állatokról, a múltról és jövőbeli terveiről kérdeztük az önmagát „őrült macskás hölgynek” nevező írónőt. J

Nemrég ért véget az idei Könyvhét. Milyen élményekkel gazdagodtál? Milyen visszajelzések érkeztek a mesekönyvedről?
Részt vettem életem első dedikálásán, ami nagyon hangulatosra sikerült, mivel sok barátom eljött, kedves ajándékokat is hoztak (például a nevemre gravírozott tollat a dedikáláshoz, vagy frissen főzött házi eperlekvárt), és utána elvittek fagyizni. „Civil” olvasó ezúttal nem volt, mivel a könyv csak most jelent meg, és gondolom, el kell telnie egy kis időnek, amíg megismerik.
A „tesztolvasók” szerencsére nagyon szerették a meséimet, úgyhogy remélem, másoknak is tetszeni fog a „Sikló”.

Milyen szempontok alapján válogattad be a tizenhét mesét a kötetbe?
A válogatást a Könyvmolyképző Kiadó munkatársai végezték. Én beküldtem a Kiadóba az összes, addig elkészült mesémet, szám szerint 21 darabot, és ők válogattak ezekből össze egy kötetre valót.

Több mesesorozatod is van: Erdei Tisztás, Az Ásító Sárkányok Völgye, Szőnyegmesék. Ezek miben különböznek egymástól?
Az Erdei Tisztás mesék szerepelnek az ,,Elrabolták a siklót” című kötetben, meg a második válogatásban, amely ,,A tekergő bőregér” címmel fog megjelenni. Ezekben állatok a szereplők, főleg gyerekek, akikkel épp olyan dolgok történnek, mint az ember gyerekekkel: barátkoznak, versengenek egymással, világgá mennek, nem vesznek sapkát stb.
A Szőnyegmesék és Az Ásító Sárkányok völgye még a fiókban pihen, érlelődik. Ezeket még nem küldtem el a Kiadónak. A Szőnyegmesék főszereplője Rozi, óvodás, akinek nehezen megy a délutáni alvás. De amikor elalszik, érdekes dolgok történnek vele. Ebből a sorozatból eddig négy darab készült el, a blogomon olvashatók.
Az Ásító Sárkányok völgye meseregény, 7-8 éveseknek, kicsit „fiúsabb”, mint a Szőnyegmesék. Ebben András, a favágó, és sógora, a kamasz Ábris királyfi elindulnak a Meserétre, hogy álomport hozzanak András feleségének, Zsuzsi királykisasszonynak, és persze út közben érdekes kalandok esnek meg velük. Nagyon szeretem ezt a történetet, és már töprengek a folytatásán.

A meséidben több szereplő is feltűnik. Kik a kedvenceid?
Tulajdonképpen mindegyik szereplőmet szeretem, de az abszolút kedvencem az Erdei Tisztás mesékből Napóleon, a csíkos kis vadmalac. És Mókus Rézi, akit akaratlanul is magamról formáltam.

2015. május 27., szerda

Interjú Rácz-Stefán Tiborral



Rácz-Stefán Tiborral, a II. Aranymosás mese- és regényíró pályázat egyik nyertesével beszélgettünk. Susuk Melindával többek között a regényéről, terveiről és a magyar könyvekről faggattuk.




Az elmúlt egy éved elég sűrű volt: megjelent első könyved, a ,,Fogadj el!”, zajlik a következő regényed szerkesztése, rendszeresen írsz honlapodra, a Media Addict-ra, tagja vagy a Blogturné Klubnak, lezárult az idei Magyar Könyvek Viadala, a Könyvmolyképző Kiadó munkatársa lettél, szerzőként részt vettél az áprilisi Könyvfesztiválon, és hamarosan itt a Könyvhét. Hogy tudod összeegyeztetni ezt a sok feladatot?

Valóban sűrű időszak áll mögöttem, pörögnek most az események. Élvezem mindezt, megvalósult álomként élem meg, hiszen az elmúlt években ezért dolgoztam. Oda akartam jutni, ahol most vagyok, és éppen ezért igyekszem a lehető legjobban kiélvezni a helyzetet.
Persze, nem tagadom, elég fáradt vagyok mostanság, nem egyszerű összeegyeztetni a munkát, az írást, a blogolást és a magánéletet, de úgy érzem, lassan belejövök. A legfontosabb szerintem az előrelátás, sokszor igyekszem előre dolgozni, ha van egy kis fölös időm, és ezzel elkerülni, hogy nagyon rám zúduljon, ha jobban bepörög a munka. Az időbeosztás is fontos elem, általában reggel megtervezem a napomat, beosztom mikor mit csinálok, és ahhoz igyekszem ragaszkodni.





Első köteted a ,,Fogadj el!”, amelyben komoly társadalmi kérdésekkel foglalkozol. A regény egyik főszereplője a szegény családból származó Petra, aki bekerül egy elit gimnáziumba. A másik a homoszexuális Dávid, aki beleszeret egyik fiú osztálytársába. Mit gondolsz, a történeted segít a hasonló gondokkal küszködő fiataloknak?

Ha ezt a regény tinédzserként olvasom, nekem biztosan segített volna elfogadni, hogy az iskolai kiközösítés ellen tennem kell, de nem olyan drasztikusan, mint Petra. Reményt adott volna, hogy igenis nem baj az, ha két fiú között kialakul egy párkapcsolat.

Keresés ebben a blogban