2015. december 23., szerda
Egy újabb interjú, ezúttal velem
Egy újabb interjú, ezúttal velem. Köszönöm a kérdéseket Zakály Viktóriának :)
http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/interju-ferenczi-szilvia-7717.html
A pormanó a molyra is felkerült. Köszönet érte Vass Attilának :)
http://moly.hu/konyvek/ferenczi-szilvia-a-pormano-felbukkan
Link a Goodreads-hez:
https://www.goodreads.com/book/show/28259255-a-porman-felbukkan
2015. november 22., vasárnap
Interjú Szimonidesz Kovács Hajnalkaval
Legújabb interjúnkban egy festőművész-illusztrátort,
Szimonidesz Kovács Hajnalkát faggattuk Susuk Melindával. Kérdeztük az
őt ért hatásokról, természetesen a műveiről, és arról is, milyen lehetőségeik
vannak azoknak, akik ezt a pályát szeretnék választani maguknak. J
Falun
nőttél fel. Ez mennyire befolyásolt, mint képzőművészt? Milyen hatással volt
rád a vidéki környezet?
Azt hiszem önmagában nem a falusi vagy városi életmód
határozza meg, hogy vizuálisan hova fejlődik
az ember, hanem azok, akik körülvesznek, megtanítanak látni, segítik az esztétikai
ízlés kialakulását, és könyvet adnak az ember kezébe. Másodikos voltam és nagy táskával a hátamon
ballagtam unottan az iskolába, amikor az egyik parasztház kapujára támaszkodó
öreg bácsi kiszólt nekem az utcára: „Kislány,
szeretsz-e olvasni”? Mondtam, hogy „Szeretnék…” – „Akkor, visszafelé gyere be!”-
mondta. A falu kicsi könyvtára volt itt, így kezdődött az olvasás szeretete és
a mesék szeretete.
Soha nem éltem
városban, ezért nem is tudom, mit veszítettem vagy nyertem. Valószínűleg sokkal
több lehetőségem lett volna megmutatni magam, és lehetséges, hogy egészen más
utat járok be. Ettől függetlenül a vidéki környezet sok segítséget nyújt a
dolgok nyugodt szemlélésére, természeti
környezet közvetlen megfigyelésére és a vizualitást erőteljesebben közvetíti,
ami elsősorban, mint festőt folyamatosan inspirál.
Olajjal festek, csak a
meseillusztrációkat készítem akvarellel. Mivel a Duna-part mellett nőttem fel,
valószínűleg ez is hozzá járult ahhoz, hogy leginkább szeretem festeni a vizet
és mindent, ami ehhez kapcsolódik.
2015. november 4., szerda
2015. október 28., szerda
2015. augusztus 31., hétfő
Interjú Felkai Ádámmal
Felkai
Ádám a 2014-es Aranymosás pályázat egyik nyertese. SusukMelindával a regényeiről, a krimikről és a 4-6-osról kérdeztük.
Idén
jelenik meg a Könyvmolyképző Kiadónál ,,A 4-6-os halálrandi”
c. regényed. Miről szól ez a történet?
Martin
Scorsese-nek volt egy filmje 1985-ben, a ,,Lidérces Órák”
(,,After Hours”). Én ezt még kisfiúként láttam, de már akkor
megragadott a hétköznapi módon egyre szürreálisabbá váló
éjszaka története. A halálrandi egy átlagos ember, Edina utazása
egy ismerős, de mégis idegen, veszélyes Budapesten. Fontos
hozzátennem, hogy szűken értelmezve a regényben nem szerepel
fantasztikum. Inkább arról az abszurd és komikus, de kicsit
félelmetes érzésről szól, amikor az ember akár a saját
mindennapi környezetében kerül a megszokottól eltérő, veszélyes
helyzetbe. Ezen kívül a lelke mélyén ez egy aparegény. Amit még
szerettem volna elérni, hogy kicsit feldobjam ezt a várost, ahol
életem java részét töltöttem. Még éppen hihető, de
szórakoztató részletekkel próbáltam hangulatosabbá, érdekesebbé
tenni a magam számára, de reményeim szerint az olvasóknak is
tetszeni fog. Viszont kerülni akartam a környezetidegen elemeket. A
regény bizonyos szereplőinek például anyagi problémái vannak,
és Edina sem egy kifogástalanul öltözött, tökéletes alakú,
üzletasszony-szexistennő, aki mellesleg és természetesen remekül
bánik a fegyverekkel, hanem egy kicsit kövérkés intenzíves
ápolónő. Nem szerettem volna „Barátok közt életérzést”,
tehát hogy a karakterek egy legfeljebb csak a felületes
vágyálmainkban létező életet éljenek.
Vannak
„haláli” élményeid a 4-6-osról? :)
Van
pár kellemetlen élményem, meg egy nagyon rossz. Utóbbihoz rendőrt
is kellet hívni. Amúgy érdekes vonal, rengeteg ember utazik rajta,
köztük sajnos rengeteg őrült. Scorsese 1985-ös, éjszakai
Soho-ja szerintem sehol sincs egy bármely időpontban megejtett,
4-6-osos utazáshoz képest. Tapasztalataim szerint legfeljebb fél
óra kell ahhoz, hogy legalább egy fura madárral összefusson az
ember a villamoson. Tehát egy Moszkva tér-Blaha viszonylatban a
„csoda” borítékolható. Ennél hosszabb távon viszont akár
igazán egzotikus dolgokat is ki lehet fogni. Amúgy nem szeretem
4-6-ost, soha nem is szerettem. Épp ezért írok róla. A WestEnd-et
sem igazán kedvelem, ezért a sorozat harmadik része (ezen dolgozok
most) a WestEnd-ben játszódik.
2015. augusztus 22., szombat
Demi Kirschner interjú
Demi
Kirschner a 3. Aranymosás pályázat egyik nyertese. Susuk Melindával első regényéről, a folytatásról és a céklákról faggattuk. J
Idén jelenik meg első köteted ,,Öld meg Jana Robinst!”
címmel. Mit lehet tudni a regényről?
Egy
olyan alternatív világban játszódik a történet, ahol a civilizáción belül más,
az emberektől eltérő humanoid faj is továbbfejlődött. Ha jobban belegondolsz,
mennyi az esélye, hogy annak idején a homo sapiens közeli-távoli ág rokonai
közül ne mozduljon tovább egyik-másik? Megtörténhetett, és a történet
gerincének indító motívuma mégis a mi általunk ismert világkép. Talán emiatt
éreztem érdekesnek úgy alakítani az alaphelyzetet, mintha minden „rendben
lenne” körülöttünk. Teljesen más kérdés, hogy a szociális viszonyok miatt
mennyire van háttérbe szorítva a fajok kommunikációja egymás között. Egy ilyen
összetett konfliktusokba keveredik bele a két főszereplő, és akarva-akaratlanul
megváltoztatnak jó pár érvényes szabályt.
Mi ihlette a történetet?
Nem
konkrét dolog ihlette. J Régről volt egy fiókban tartott ötletfoszlány, ami az
Íróiskola Alapozó Kurzusa alatt formát kapott, és egy nagyon erős löketet, hogy
igenis foglalkozni kell vele. J
(borítóterv: Kolozs Kitti Anna)
A regény főszereplője, Jana Robins mennyiben hasonlít
rád?
A
kíváncsiságát leszámítva semmiben. J Teljesen mások vagyunk, és nem is törekedtem rá, hogy
átadjak neki a saját személyiségemből.
Miért pont Krakkó lett a helyszín?
Szerintem
Krakkó az egyik legtitokzatosabb, és legvarázslatosabb európai város. Tele
legendákkal, rejtélyekkel, amiből remekül lehet építkezni.
Ezzel a regénnyel kétszer is próbálkoztál: először a
második, majd a harmadik Aranymosás pályázaton. Mennyit
változtattál a történeten a két pályázat között eltelt idő alatt?
A
struktúrája nem változott, inkább a történet súlypontjai helyeződtek át kissé,
illetve néhány karakter motivációja. Az első alkalommal nagyon sokat segített
az olvasók véleménye, és javaslatai, így például a történet eleje teljesen
átalakult.
2015. augusztus 19., szerda
Novella az ,,Irnom kell" oldalon
fubiz.net/mermaids-1-germany-640x497.jpg
ALÁMERÜLÉS (novella az ,,Irnom kell" oldalon)
neuemonarchie.com/img/dyn/casethumbs/32_96190.jpg
2015. június 22., hétfő
Interjú Palásthy Ágnessel
Palásthy
Ágnes tanár, fordító, író. Első mesekönyve, az ,,Elrabolták a siklót” a 86. Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Susuk Melindával a mesékről, az állatokról, a múltról és jövőbeli terveiről kérdeztük
az önmagát „őrült macskás hölgynek” nevező írónőt. J
Nemrég
ért véget az idei Könyvhét. Milyen élményekkel gazdagodtál? Milyen
visszajelzések érkeztek a mesekönyvedről?
Részt vettem életem első dedikálásán, ami nagyon
hangulatosra sikerült, mivel sok barátom eljött, kedves ajándékokat is hoztak
(például a nevemre gravírozott tollat a dedikáláshoz, vagy frissen főzött házi
eperlekvárt), és utána elvittek fagyizni. „Civil” olvasó ezúttal nem volt,
mivel a könyv csak most jelent meg, és gondolom, el kell telnie egy kis időnek,
amíg megismerik.
A „tesztolvasók” szerencsére nagyon szerették a meséimet,
úgyhogy remélem, másoknak is tetszeni fog a „Sikló”.
Milyen
szempontok alapján válogattad be a tizenhét mesét a kötetbe?
A válogatást a Könyvmolyképző Kiadó munkatársai végezték.
Én beküldtem a Kiadóba az összes, addig elkészült mesémet, szám szerint 21
darabot, és ők válogattak ezekből össze egy kötetre valót.
Több
mesesorozatod is van: Erdei Tisztás, Az Ásító
Sárkányok Völgye, Szőnyegmesék. Ezek miben különböznek egymástól?
Az Erdei Tisztás
mesék szerepelnek az ,,Elrabolták a
siklót” című kötetben, meg a második válogatásban, amely ,,A tekergő bőregér” címmel fog
megjelenni. Ezekben állatok a szereplők, főleg gyerekek, akikkel épp olyan
dolgok történnek, mint az ember gyerekekkel: barátkoznak, versengenek
egymással, világgá mennek, nem vesznek sapkát stb.
A Szőnyegmesék és
Az Ásító Sárkányok völgye még a
fiókban pihen, érlelődik. Ezeket még nem küldtem el a Kiadónak. A Szőnyegmesék főszereplője Rozi, óvodás,
akinek nehezen megy a délutáni alvás. De amikor elalszik, érdekes dolgok
történnek vele. Ebből a sorozatból eddig négy darab készült el, a blogomon
olvashatók.
Az
Ásító Sárkányok völgye meseregény,
7-8 éveseknek, kicsit „fiúsabb”, mint a Szőnyegmesék.
Ebben András, a favágó, és sógora, a kamasz Ábris királyfi elindulnak a
Meserétre, hogy álomport hozzanak András feleségének, Zsuzsi királykisasszonynak,
és persze út közben érdekes kalandok esnek meg velük. Nagyon szeretem ezt a
történetet, és már töprengek a folytatásán.
A
meséidben több szereplő is feltűnik. Kik a kedvenceid?
Tulajdonképpen mindegyik szereplőmet szeretem, de az
abszolút kedvencem az Erdei Tisztás mesékből
Napóleon, a csíkos kis vadmalac. És Mókus Rézi, akit akaratlanul is magamról
formáltam.
2015. május 27., szerda
Interjú Rácz-Stefán Tiborral
Rácz-Stefán
Tiborral, a II. Aranymosás mese- és regényíró pályázat egyik
nyertesével beszélgettünk. Susuk Melindával többek között a
regényéről, terveiről és a magyar könyvekről faggattuk.
Az
elmúlt egy éved elég sűrű volt: megjelent első könyved, a
,,Fogadj el!”, zajlik a következő regényed szerkesztése,
rendszeresen írsz honlapodra, a Media Addict-ra,
tagja vagy a Blogturné Klubnak, lezárult az idei Magyar Könyvek
Viadala, a Könyvmolyképző Kiadó munkatársa lettél, szerzőként
részt vettél az áprilisi Könyvfesztiválon, és hamarosan itt a
Könyvhét. Hogy tudod összeegyeztetni ezt a sok feladatot?
Valóban
sűrű időszak áll mögöttem, pörögnek most az események. Élvezem mindezt, megvalósult álomként élem meg, hiszen az elmúlt
években ezért dolgoztam. Oda akartam jutni, ahol most vagyok, és
éppen ezért igyekszem a lehető legjobban kiélvezni a helyzetet.
Persze,
nem tagadom, elég fáradt vagyok mostanság, nem egyszerű
összeegyeztetni a munkát, az írást, a blogolást és a
magánéletet, de úgy érzem, lassan belejövök. A legfontosabb
szerintem az előrelátás, sokszor igyekszem előre dolgozni, ha van
egy kis fölös időm, és ezzel elkerülni, hogy nagyon rám
zúduljon, ha jobban bepörög a munka. Az időbeosztás is fontos
elem, általában reggel megtervezem a napomat, beosztom mikor mit
csinálok, és ahhoz igyekszem ragaszkodni.
Első
köteted a ,,Fogadj el!”, amelyben komoly társadalmi kérdésekkel
foglalkozol. A regény egyik főszereplője a szegény családból
származó Petra, aki bekerül egy elit gimnáziumba. A másik a
homoszexuális Dávid, aki beleszeret egyik fiú osztálytársába.
Mit gondolsz, a történeted segít a hasonló gondokkal küszködő
fiataloknak?
Ha
ezt a regény tinédzserként olvasom, nekem biztosan segített volna
elfogadni, hogy az iskolai kiközösítés ellen tennem kell, de nem
olyan drasztikusan, mint Petra. Reményt adott volna, hogy igenis nem
baj az, ha két fiú között kialakul egy párkapcsolat.